„A Sátán alaposan tanulmányoz minket, és tudja, mikor melyik gombot nyomja meg.”

Az eredeti bejegyzés:
Hogyan őrizhetjük meg a békességet?
„Törekedj békességre, és kövesd azt!” (Zsoltárok 34:15)
Megőrizheted lelki nyugalmadat, bárhová mégy és bármit teszel. Azt kérded, hogyan? A Biblia azt mondja: „Törekedj békességre, és kövesd azt!” Ahhoz, hogy nyugodt életet élhessünk, először fel kell ismernünk, mi rabolja el a békességünket. A Sátán sokszor ugyanazt a taktikát használja mindenkinél, de mindegyikünknek van valami egyedi problémája. Például valakit zavar az, ha két-három dolgot kell egyszerre csinálnia, míg másokat kifejezetten energiával tölt fel, ha több dologgal foglalkoznak egyszerre. Különbözők vagyunk, meg kell ismernünk önmagunkat. A Sátán alaposan tanulmányoz minket, és tudja, mikor melyik gombot nyomja meg. Egy bibliatanító ezt írja: „Sokkal jobban elviselem a dolgokat, amikor nem vagyok fáradt… ezért a Sátán vár a támadással, amíg kimerülök. A békességre törekedve megtanultam, amit a Sátán már tudott rólam, most vigyázok arra, hogy ne fárasszam ki magam túlságosan, mert tudom, hogy azzal ajtót nyitnék neki. Gyakorlatilag lehetetlen nyugodt életet élni, ha nem tanulmányozod önmagadat, és nem tudod, hogy a saját életedben mik a »békerablók«. Írj listát mindarról, ami felzaklat. Kérdezd meg magadtól, hogy mi okozta a problémát, és írd le a választ. Légy őszinte magaddal, különben sohasem szabadulsz meg.” Az élet viharaiban Isten békessége lehet a horgonyunk. De ez nem pottyan az ölünkbe, nekünk is meg kell tennünk a magunk részét. Keresnünk kell a békességet, törekednünk kell rá, és követnünk kell azt. Ezért, ha ma elveszítetted a békességedet – indulj, keresd meg, és szerezd vissza!
Forrás: Mai Ige
Reagálásom és a viszontreagálásokra adott válaszaim
Balla D. Károj
legyen szabad kacagnom: “A Sátán alaposan tanulmányoz minket, és tudja, mikor melyik gombot nyomja meg”
– …
na most ha a lényeg az, hogy a sátán lesi, hogy ki mikor fárad el és taktikákat használ a békességét kereső ember megzavarására, akkor ez énszerintem badarság, minden, csak nem a 21. századi felvilágosult emberhez méltó gondolat, sajnálom, ha kötelességednek tartod ilyesmivel etetni ismerőseidet
– …
hosszú beszélgetés elől nem zárkózom el, mindig szívesen látunk, úgy emlékszem, érvényben van állandó meghívásunk || csak mellékesen: egy kat. hitoktató barátunkkal két igen komoly és megfelelően hosszú beszélgetésem volt nemrégiben, felajánlottam, hogy próbáljon meggyőzni. kifejezetten hasznos volt az eszmecsere mindkettőnknek (ezt is megbeszéltük). hogy az fb erre nem alkalmas, abban igazad van || továbbgörgetni pedig ésszerű ajánlat, eddig összesen kétszer kötöttem bele ezekbe a szerintem primitív szövegekbe. nem tenném, ha ezek kizárólag egy hitbuzgalmi csoport tagjainak szólnának, amelynek tagjai pont ilyeneket akarnak olvasni, mint ahogy a templomba is azért mennek a hívek, hogy az esetenként ördöggel riogató lelkészüket hallgassák, és nagy otrombaság lenne kívülről ellenvéleményt bekiabálni – de ha egy forgalmas köztéren, ahol vegyes összetételű ismerőseid nem ilyen célból fordulnak meg, ott nyomatod ezeket a (ráadásul nem saját) szövegeket, akkor azért ne lepődj meg, ha akad, aki fennakad rajtuk és beleköt valamibe. ez még nem kommentháború… szép napot
– …

A sátán laptopja
áldás nélkül is szép a napom, meg áldással is lehet ronda – viszont köszönöm! | a teológia kérdéseket – pl az ördög ármánykodását – illetően: teológiai magyarázat/”igazolás”/érv nyilván van minden olyasmire, ami racionális szempontból sületlenség. a hitbéli meggyőződésen belül zárt a rendszer, egyik fikciót a másik fikció igazolja. nekem nem is azzal van gondom, ha a hitbéli dolgokat a hit zárt rendszerén belül kezelik, hanem amikor a valóságra kívánják kivetíteni, a hiten kívül állókra is érvényesnek beállítani. ezek képzeletbeli dolgok, a hívők hisznek benne, ám legyen az ő fejükben ez akár valóságosnak elfogadott -, de ha velem közlöd, hogy a sátán figyel engem és les rám (a fenti passzus ugye általánosít, nem arról beszél, hogy csak a benne hívőket figyelné a sátán, magamra kellene vennem, hogy rám is les), akkor ez bizony rosszul érint. én kívül állok a valláson és azon a hiten, amit egyházaink hirdetnek, éppen ezért az általánosítások miatt rám is vonatkoztatott kijelentések akár sérthetnek is, mivel nincs valóságalapjuk. a tudományos világnézet nem hit kérdése, hanem tényekkel igazolható racionalitás, a vallásos világnézetnek viszont nincsenek tényszerű alapjai, a lényege a hit, és nem a kísérleti bizonyíthatóság. tehát a “minden ember az evolúció eredménye” kijelentés a vallásosakra is vonatkozik, mert tudományosan igazolt és nem hit kérdése, míg “A Sátán alaposan tanulmányoz minket” kijelentésnek csak hívők számára van értelme, mert tudományos szempontból szamárság. én tehát nem szeretnék általad a sátántól riogattatva lenni, ijesztgesd a híveidet, ha engem is ijesztgetsz, kikacaglak
– …
Kedves T…. barátom, szeretném valamilyen szinten – a fenti hozzászólásoktól és a híveid részéről engem ért minősítésektől függetlenül, de a te “legközelebb görgess tovább” véleményedet figyelembe véve – tisztázni a kérdést. Ha Te kizárólag azért írod ide ezeket a falvédőre illő szövegeket, hogy a híveid lájkolják és egy-egy Ámen-nel megerősítsék a háztáji bölcsességeket, akkor megígérem, hogy a jövőben figyelmen kívül hagyom őket a “Követem” opció kikapcsolásával (igaz, ez esetben azt sem fogom látni, ha valami értelmesebbet osztasz meg vagy írsz be). Jelezd tehát, ha csak a híveidhez akarsz szólni – és én ez esetben elkerüllek. Mivel azonban ez itt nem egy zárt fb-csoport és nem egy templom, hanem egy online köztér, úgy gondolnám, hogy a szándékod az, hogy a híveid körébe nem tartozók, de veled barátságot ápolók is lássák, olvassák és véleményezzék bejegyzéseidet – lévén az ő falukon, mint az enyémen, megjelenik – akkor a vélemények ütközése valószínű, mert mi (Sz…H… képét látom pl. itt balra elsőnek ismerőseid között) nem vagyunk vallásosak, más a világnézetünk és a tudományos világképünk felől nézve sok minden bődületes ostobaságnak látszik. Újra elmondom: nincs ezekkel a hitbuzgalmi propagandaszövegekkel addig semmi bajon, amíg belül marad a hívek körén, csakhogy amikor az én falamon is megjelenik az, hogy figyel engem a sátán és cselt sző ellenem, akkor viszont felröhögök – nem ezért, mert ne fogadnám el, hogy van, aki ebben hisz (még akkor is, ha a 21. században ezt eléggé képtelen dolognak tartom), hanem azért, mert NEKEM IS írtad és én ezt A MAGAM RÉSZÉRŐL elutasítom, kinevetem. Ez viszont nemcsak Téged zavar, hanem a híveidet is, akik elkezdenek velem személyeskedni, kioktatni, azzal, hogy “nem tűrik” az én kekeckedésemet. Ebből pedig valóban lehet elmérgesedő kommentháború, amit kerülni szeretnél, ugyanakkor nekem is lenne/lehet szavam ahhoz, ha azt írják, hogy intelligens emberből lettem besavanyodott ilyen-olyan ember, mert alantas dolognak tartom, ha a világnézeti különbözőségből adódó megnyilvánulásokra a megnyilvánuló személy támadása és minősítése, mi több, fenyegetése a válasz. Nekem azonban nincs velük vitám (parttalan és értelmetlen lenne), jó hogy hisznek és bíznak benned – más kérdés, hogy szerintem őket is illethetnéd nívósabb szövegekkel :), ám a kérdés inkább most az, hogy van-e értelme NEKEM IS meg még a többi vallástalannak IS szánni napi igéidet. Szerintem nincsen, még ha nagy kisebbségben is vagyunk ismerőseid körében. Mi tehát a megoldási javaslatod? Mondom: ha ez egy belterjes dolog, messzire elkerülöm házad táját, ha viszont közvitára, megtárgyalásra dobod őket nyilvánosságra — na, akkor mi legyen?
– …
köszönöm, Sz…T…, Sz…H… akceptálható szempontok. egyetlen ilyen véleménynyilvánításod, T…, számomra sokkal-sokkal építőbb, tanulságosabb, mint száz megosztott, fordított, erőltetett, citátumokba kapaszkodó maiige-közhely. annyival, de annyival örömtelibb lenne számomra, ha Te, Sz.T., a gondolkodó ember mondanál saját véleményt a világ dolgairól!
és akkor még a gúnyról. kétségtelen, hogy az iróniát, humort, cinizmust, gúnyt, szatírát vagy akár a szarkazmust kifejezésmódként használom vitákban, véleménynyilvánításban. éltető elemem. és talán nem kell eközben sem azokra a tekintélyekre hivatkoznom, akik ezt mesterfokon művelték, sem arra, hogy magammal szemben is ugyanilyen kíméletlen vagyok. ám az élcem – talán nem mindig sikeres igyekezetem szerint – leginkább mindig a dologra magára vonatkozik. a szerintem ostoba állításon élcelődöm elsősorban, nem azon, aki mondta (bár kétségtelen, hogy ez átáramlik). a másik, amit újra elmondanék: nem jutna eszembe egy templomban gúnyolódni, és akkor sem, ha híveid csoportjában maiigéznél – de ha ezeket nekem is mondod – márpedig mondod -, akkor a tény, hogy engem ilyesmivel traktálsz, bizony kihozza belőlem – legyek stílszerű – a kisördögöt. | megkérdezem: te mit szeretnél jobban, ha elkerülnélek azzal, hogy “kiszűrlek”, avagy igény tartasz figyelmemre és nem túl sűrű észrevételeimre?
– …
nekem nem ingeim ezek az igék, sokkal inkább meglengetett vörös posztók. hallottam én már paptól (mellesleg tőled is, temetésen) világi ember számára is mélyre szívható gondolatokat, olvasmányokról nem is beszélve, Bulgakovot említetted, eszerint közös alapélményünk, a mélyen hívő Pilinszky üdvtanába meg egyenesen beleöltöztem hónapokra. én is nagyon sok olyan verset írtam, amelyikben a bibliai fogalmak nemcsak hogy feltűnnek, hanem versszervező motívumok. az ó- és újszövetség világról szólva az emberiség egyik legnagyobb kultúrkincséről beszélünk, az emberi szellemtörténet egyik csúcsteljesítményéről. ennek a magasztosságát lecibálni a falvédőszövegek szintjére… engem sért, bánt. az istenhit háztartási alkalmazása ellen berzenkedem – és nemcsak vallástalanként, hanem a keresztény mitológiából következő emelkedettség védelmében is. szeretném, ha ezt értenéd. jó éjt
– …
Kedves T…, értem, és részben megértem a szempontjaidat, még ha a magam számára ezek elfogadhatatlanok is. Nyilvánvaló, hogy egy adott helyen és adott időben hivatását gyakorló lelkész más alapokon áll és máshoz igazodik, mint egy szabadgondolkodó. Számomra a keresztény mitológia az emberi alkotókészség remekműve, miközben a valóságra vonatkoztathatósága erősen problematikus, mi több: fölösleges. El tudom fogadni a hit világát, mint erkölcsi tanítást, mint világnézeti rendszert, mint a kollektív emberi tudatban megképződött és a maga kicsinysége fölé emelt magasztos virtualitást; a teremtő isten testet-öltése Krisztusban egy szép, tartalmas és izgalmas metafora, ekként az emelkedett gondolkodás attribútumaként értékelem – de a mindennapi valóságba való integrálása számomra végtelenül idegen és viszonyom az ilyesmihez elutasító. Ezért taszít a vallásgyakorlás minden formája, miközben magához az istenhithez egyáltalán nem negatív a viszonyom. Nyilván ezért gondolom – a te analógiádra visszautalva – a szóban forgó szövegeket nagyjából a lakodalmas zene szintjén lévőnek, és ezért próbálnám, próbáltam volna sugallani, hogy hátha érdemes lenne kísérletet tenned a mérce magasabbra emelésével. De ha nem, hát nem. Az emberek szeretik a lakodalmas zenét. Pont. || Más megközelítés. Magamnak úgy szoktam fogalmazni, hogy hajlandó vagyok a vallás (és az egyházak) létjogosultságát elfogadni annyiban, hogy segítik, megkönnyítik az emberek életét; de nem fogadom el annyiban, hogy gátolják a szabad gondolkodást és az objektív valóság megismerését, a tudományos haladást. Ha a vallás segít elviselni a szenvedést, akkor hasznos annak ellenére is, hogy ezt a földöntúli lét kegyes hazugságával éri el, de ha elfedi (tagadja) a tudományos tényeket, ha gátolja a dolgok valódi összefüggéseinek a felismerését, akkor káros. Ha kinyitja, felszabadítja az emberi elmét, akkor hasznos, ha középkori dogmák sötétjébe zárja, akkor káros. || Legyen ez a vége részemről, köszönöm a figyelmedet.
Ez a blog a szolgáltató döntése miatt 2021-től nem bővíthető új posztokkal. A szerző több fontos oldala innen érhető el: Balla D. Károj Webirodalom. A Google keresőben a kárpátaljai költő el-ipszilonos nevére a Wikipédia után ez az első releváns találat: Posztmodern író: Balla D. Károly.

 
		
        
        
        
				
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: