Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzetei

Talán a csenddel

Talán a csenddel kellene kezdeni, én mégis egy verssel folytatom a ráhangolódást a szeptember 24-i eseményre. Balla D. Károly Kistotál  ha megtanultad a kárhozat táncaités éjszakádban megjelent a végtelenmár tudhatod, az eszét ki játssza ittkié a jog, s kié a nyálkás félelem dús gazok lakják be a tájat mégde jégeső csüng az égi füstököns ha… Tovább »

A NASA befigyelt

Rövid idő alatt szokatlanul magas lett az olvasottsága egy friss posztomnak napi blogomban: Két hold az égen! (Keletkezéséről itt írok.) Nem gondoltam volna, hogy a nagy nézettséghez a NASA biztonsági szolgálata is hozzájárult három mai  látogatással (nagyításhoz katt a képre):   Frissítés. A cikk látogatottsága a következő napokban tovább nőtt,  legolvasottabb posztommá vált. Több száz… Tovább »

Vers – rejtett variációkkal

Az alábbi vers érdekessége az, hogy nem csupán a szokásos módon olvasható. Hogy milyen más lehetőség rejlenek a szövegben, annak megfejtését olvasóim leleményességére bízom. Balla D. Károly Messze a várostól Nem hallatszott a csobbanás.Nem vetett árnyékot az oszlop.Tüzet nem fogott a máglya éskeselyűk nem buktak alá a magasból.Pedig.Pedig.Terhek zuhantak a kútba.A nap perzselve tűzött az… Tovább »

Senki apja

Legutóbbi kötetemben kisebbfajta sorozatot képeznek az "ákos apja"-versek; az alábbi egy közülük. Kis nyelvi göcsörtösséggel igyekeztem érzékeltetni a nem ritka élethelyzetet és egy sajátos érzést. Így sikerült: Balla D. Károly Senki apja és ákos apja elmeséli csendben hogy csepp alázat sincsen benne már és nem feszíti keblét semmi gőg s hogy elfelejti lassan mi a… Tovább »

Fennforog az átok

Balla D. Károly Érvek súlya alól A torzulások árka egyre mélyebb,feszült kötélen vérszín inga leng –magukba hullnak mind a pisla fényekaz ércek odvas mélyén, odalent. Kimért hatállyal fennforog az átok,konok magányból füstölög a vész –fenn torra gyűlnek együgyű szabályokés lenn megállni minden óra kész. Halottlepel, mely őseidhez vinne,az nincsen más, csak formalin-fehér –ebben jön minden… Tovább »

Egy földalatti rémregény

Én szeretem ezt a versemet, de akadt, aki túlságosan szürreálisnak találta. Ezt valószínűleg eufemizmusnak szánta, mert nem akarta kimondani, hogy szerinte a zaj állomása, meg a földkupac a rét egén az bizony képzavar. Szerintem meg nem az. Akkor már inkább vállalom a szürrealitást. Balla D. Károly Alatt   e zajnak nincsen állomásacsak földkupac a rét… Tovább »

Ünnep

Balla D. Károly Ünnep A fellegek is vérben szálltak el,hol felnégyelve elcsuklott egy pára,még visszanézve önnön halálára,ahogy a tűz az éjben énekelt. Már indultak a szomjak egyre fel,de – tekintettel hajlottas korára -,még füstölgött a föld s kevéske párais szállt a völgybe, mint halottlepel. A kisded felhők úsztak néma gyászban– már tartott lenn a tor,… Tovább »

+1 város: Ungvár

Bár hivatalosan természetesen Ungvár nem tartozik a rendezvény helyszínei közé, de azon a réven, hogy én itthonról veszem ki virtuális részemet az eseményekből, városom mégis egy kis ponttá válik a költészet szeptember 24-i térképén.   Balla D. Károly Ungvár Én itt lakom a lompos Várhegyen,ahol a kőbe eltemetett múltakerényei már régen megfakultak,de szellemjáró bolyhos éjjelen… Tovább »

Orfeusz, az örök költő

 További ráhangolódás a nagy költészeti hepeningre: az örök költő, Orfeusz megidézése: Balla D. Károly Orfeusz ha alászállna   Az áhítatnak nincsen éle,a holt kezében nincsen kés,és nem kérdezik tőle, fél-e,ha gúzsba fogja száz kötés. Az angyaloknak nincsen szárnyaés földre hullik mindegyik– és Orfeusz ha alászállna,már nincsen benne semmi hit. Az oltalomban nincsen érdem,a végveszély elandalít,s… Tovább »

A dolgok végtelenje

Egy vers azokért, akik már nem jöhetnek el a rendezvényre. Balla D. Károly Kettős akrosztichon  Orbán Ottó emlékére Olyan volt, mikor utoljára láttam, mintRöptös madárnak ha szárnyát elszegikBár szállna még, de teste túl a kínonÁlma rebben, amíg az űr a sűrű csenddel megtelik –Nincsen hangja már és hallgatása túl finom Olyan volt, akár mező felett… Tovább »

Mely hideg küszöbre?

Nemrégiben szöveget kért tőlem egy folyóirat tematikus összeállításába, amelyet abból az alkalomból adnak közre, hogy egy magyar költő jelentős verse éppen 40. évvel ezelőtt jelent meg. Azt kérték a felkért szerzőktől, reagáljunk az akkori opusz két kulcssorára. Én verset kezdtem írni, s csak amikor készen lett, vettem észre, hogy önkéntelenül újra rátaláltam arra a ritmusra,… Tovább »

Egészen a végéig

Amíg a rendezvénnyel kapcsolatos hivatalos hírekre várok, hogy itt a blogban elhelyezhessem őket, vagy amíg a saját táv-részvételemmel kapcsolatosan más konkrét közlendőm nincsen, addig – egészen az akció végéig – azzal igyekszem egyfelől a rendezvény “hangulati előkészítéséhez” hozzájárulni, másrészt a blog látogatóinak az érdeklődését ébren tartani, hogy közre fogok adni egyet-egyet azok közül a régebbi… Tovább »

Sírvers-limerikjeim

Voltaképp kicsit sajnálom, hogy sírverseimet pusztán a saját blogjaimban publikáltam – talán lapokban is megjelenhettek volna. Hát ez most már így marad… De ahogy a Kárpáti limerikekből is bekerült néhány a legnagyobb magyar limerik-gyűjteménybe, így talán majd a sírversek is. Most mindenesetre a Magyar badart ért kedvező kritikák után a  Magyar limerik oldal is felfigyelt… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!