Miközben a hazai közmédia kedélyes híreket közöl és az MTI is elég “óvatosan” ismerteti a Magyarországgal szemben igen kemény hangot megütő nyugati nyilatkozatokat, aközben Orbán Viktorra és kormányára szabályos össztűz zúdul. Ez alól a hétvége sem volt kivétel (lásd a szombati hírszemlét is).
Már Hitler neve is szerepel a hasonlatokban
A vasárnapi lapok sem kímélték az Orbán-kormányt: a brit The Observer egyik írása a Hitler által bevezetetthez hasonlítja a magyar állampolgársági törvényt, egy másik cikk szerint pedig Orbán és Matolcsy fejébe is kerülhet a válság. A lengyelek az EP-elnök beavatkozását várják a magyarországi eseményekbe.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnap megjelenő német konzervatív lap politikai rovatában “Magyarország kutyaszorítóban” címmel jelent meg összefoglaló a hét magyar vonatkozású gazdasági, gazdaságpolitikai eseményeiről.
A beszámoló szerint “Magyarország mostanában kevés barátot szerez”, és most már az Európai Bizottság is konkrét intézkedéseket hoz ellene. “A Magyarországnak sürgősen szükséges pénzügyi segítség a nyomásgyakorlás eszközévé válik” – állapította meg a lap.
A beszámoló szerint azt követően, hogy a Fitch pénteken leminősítette az országot, “Orbán az államcsőd elkerülése céljából rögtön elkezdte sürgetni a gyors megállapodást az EU-val és az IMF-fel.” A jövőbeni hitelekhez azonban valószínűleg szigorúbb politikai feltételek kapcsolódnak majd – írta a FAS.
A lap a tárcarovatában Zilahy Péter magyar írótól közölt cikket a magyarországi helyzetről. A “Hősök, királyok és szentek” című írás szerint a rendszerváltás idején a magyarok mindenekelőtt azért “kaptak” szabadságot és demokráciát, mert “a Szovjetunió összeomlott a saját súlya alatt”. A magyaroknak nem kellett küzdeni, “az emberek akkor vonultak az utcára, amikor már minden eldőlt” – jegyezte meg a szerző.
A Die Welt am Sonntag című vasárnap megjelenő német konzervatív lap egy vezércikkben érintette a magyarországi gazdasági folyamatokat. Michael Fabricius “A válságvakáció véget ért” című írásában az euróövezeti állampapír-piaci helyzet alakulását értékelve kifejtette: csalódott lehet, aki arra számított, hogy hosszabb szünet következik az euróövezeti államadósság-válságban, hiszen már az év első hetében jelentkeztek válságtünetek.
Hitlerhez hasonlítják Orbánt
A londoni The Observer baloldali vasárnapi lap kommentárrovatában Will Hutton, az újság publicistája azt írja, hogy a “vitatott” új magyar alaptörvény alapján a kormány “diszkrecionális hatáskört kap” a média, a bíróságok, a jegybank, sőt még a személyes lelkiismereti meggyőződés felett is.
A The Observer szemleírója szerint ezután “nem fognak elkülönülni Magyarországon a végrehajtói, a törvényalkotói és az igazságszolgáltatási jogkörök, nem lesz garantált sajtószabadság, sem bírói pártatlanság, sem vallásszabadság”.
Hutton szerint “Európa sötét múltjának más elborzasztó pillanatait tükrözi”, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség tagjainak magyar állampolgárságot ajánlanak, “ahogy Hitler tette a Csehszlovákiában élő német etnikum esetében”.
A szerző a magyarországi fejleményeket párhuzamba állítja az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában is megfigyelhető trendekkel, amelyek szerinte a felvilágosodás örökségével mennek szembe, a jobboldal pedig világszrte már nem a tolerancia, az értelem és a demokratikus érvrendszer mellett köteleződik el.
Orbán és Matolcsy fejébe kerülhet a válság
A The Observer közli a BBC magyarországi tudósítójának, Nick Thorpe-nak a cikkét is, amelyben a szerző a magyarországi gazdasági fejleményekkel foglalkozik. Az írás emlékeztet arra, hogy a forint rekordmélységbe zuhant a héten az euróval szemben, “a válság pedig Orbán Viktor miniszterelnök, vagy legalábbis Matolcsy György gazdasági miniszter állásába kerülhet”.
Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Thorpe megjegyzi, Magyarországnak legkésőbb júliusig szüksége van a hitelre, amelyet “biztonsági hálónak” nevez, egyesek szerint azonban a forint zuhanása és a leminősítések miatt már két héten belül meg kellene kötni az új megállapodást.
Az írás felidézi, a francia Le Monde minapi karikatúrája “fasiszta vezetőként ábrázolta” a magyar kormányfőt. A brit lap ugyanakkor megszólaltja Hack Péter jogászprofesszort, egykori liberális parlamenti képviselőt, aki kijelenti: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a magyar kormány diktatúrát akar kiépíteni, szerinte csupán “elszámolták” magukat.
A szintén idézett Schöpflin György, néppárti európai parlamenti képviselő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalom szegénységben élő része a Jobbikot támogatja.
A The Observer ugyanakkor “az elmúlt hetek egyik legérdekesebb fejleményének” nevezi, hogy erősödő bírálatokat fogalmaznak meg a kormányt “eddig hűségesen támogató” lapok is, mint például a Heti Válasz és a Magyar Hírlap. A cikk ugyanis idézi a Heti Válasz egyik újságírját, Ablonczy Bálintot, aki kijelentette, hogy a kormánnyal a legfőbb probléma az, hogy nem tartották be az ígéreteiket.
A szerző mindemellett úgy véli, hogy Orbán, “a kelet-európai politika egyik nagy túlélője”, inkább lemond, semhogy az IMF által kikényszerített megszorításokat végrrehajtsa.
Az EP-elnök közbelépésére várnak a lengyelek
Magyarország ügyében csendes diplomáciai lépésekre szólítja fel a lengyel kormányt Jacek Pawlicki a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétvégi számában. “Buzeket aggasztja Magyarország politikája: Semmi jó…” címmel közöl cikket a napilap internetes kiadása is.
A Gazeta Wyborcza “Az uniós fővárosok hidegháborúja Budapesttel. Gondok Orbánnal” című cikkében Pawlicki azon a véleményen van, hogy a Magyarországgal szembeni szankciók bevezetése után “még konokabban viselkedne a pesti kormány, és még jobban felosztódna az így is szakadozó EU”. Hangsúlyozza, hogy ez nem segítene sem a magyar demokráciának, sem az európai közösségnek.
A cikk szerint az Európai Bizottság nem jogosult a magyar, és bármely más tagállam alkotmányának felülvizsgálására, és a helyzetet “csak a magyarok oldhatják meg, méghozzá demokratikus módszerekkel”. Pawlicki azt hangsúlyozza, hogy “Európa nem várhat többé. Itt az ideje a csendes diplomácia bevetésére a háttérben”. Ebben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Jerzy Buzek EP-elnök szerepét látja, akik “jól ismerik Orbánt, ő pedig figyelembe veszi a véleményüket”.
A Gazeta Wyborcza internetes kiadása az EP elnökének aggodalmáról ír magyar kormányzati lépésekkel kapcsolatban. Buzek hangsúlyozza, hogy húsz év alatt megváltozott a gazdasági helyzet, és “a korábbi kormányok nem tettek túl sok jót”. De hozzáteszi, hogy ennek ellenére kétségei vannak a kormányzati lépések szigorúsága miatt.
“Kívánjuk a magyar nemzetnek, hogy leküzdje a válságot, mert a vírus elterjedése nagyon veszélyes lenne a szomszédos országok számára” – mondta.
(forrás)
Ez a blog a szolgáltató döntése miatt 2021-től nem bővíthető új posztokkal. A szerző több fontos oldala innen érhető el: Balla D. Károj Webirodalom. A Google keresőben a kárpátaljai költő el-ipszilonos nevére a Wikipédia után ez az első releváns találat: Posztmodern író: Balla D. Károly.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: