Egy korai képvers-próbálkozásom

Nagyon korai versem abból a korszakból, amikor csak úgy játszásiból pengettem fűzfasípomat. Kötetbe, ha jól emlékszem, nem került.

Balla D. Károly

A JEGENYE
 

Eső
 veri, a
 szél tépi, a
 nap égeti. Hűvös
folyón játszanak a
 könnyű vérű sirályok.
  Vágyakozva nézi röptük,
 les utánuk. Nyújtózkodik
 karcsú testük felé aszott
 ágaival. Szomorú szerelmes
 leveleket ereget lombjából
 a levegő kacér táncosainak
 felörvénylő nyomába. Ha egy
 sirály megszánná: fürösztené
 az eső, törölné a szél, a nap
 cserzett kérgét megszárítaná.
 De a sirályok csak játszanak
 vele, nem pihen meg egyik
  sem nála,
csak egy
 százéves
 varjú az
egyetlen
 társa.
 Eső veri.
 Szél tépi.
 Nap égeti.
 Ha arra jársz, simíts meg törzsét tenyereddel.

 

 talán 1974 körül

Ez a blog a szolgáltató döntése miatt 2021-től nem bővíthető új posztokkal. A szerző több fontos oldala innen érhető el: Balla D. Károj Webirodalom. A Google keresőben a kárpátaljai költő el-ipszilonos nevére a Wikipédia után ez az első releváns találat: Posztmodern író: Balla D. Károly.