Az náci magyar párt képviselője a Kárpáti Igaz Szóban

Nemcsak hogy fogadták, nemcsak hogy szóba álltak vele, még interjút is készítettek a magyar  náci párt képviselőjével a Kárpáti Igaz szóban. Baloldali érzelmű nemzeti liberálisként szégyellem, hogy valaha közöm volt ehhez a laphoz.

A Kiszó archívuma mára elérhetetlen, én lementettem ezt a bűnjelet, nehogy valaha is újra megszeressem ezt az orgánumot.

„Mi nem a színeket, hanem az ügyet nézzük”

Pénteken szerkesztőségünkbe látogatott Szávay István országgyűlési képviselő. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője az eszmecsere során megismerkedett a Kárpáti Igaz Szó történetével és jelenlegi helyzetével.

Szávay István szólt a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének tevékenységéről, képviselői munkájáról. Utóbbival kapcsolatban elmondta, a múlt héten a magyar–ukrán határon tapasztalt állapotok miatt szólalt fel. Lapunknak adott interjújában a magyar kormány nemzetpolitikájáról, a támogatáspolitika kiegyensúlyozatlanságáról is kifejtette véleményét.

Interjú Szávay Istvánnal, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetőjével

– Melyek a Jobbik nemzetpolitikájának főbb prioritásai a Kárpát-medence, ezen belül Kárpátalja tekintetében?

– Magyarország soha nem mondhat le az elcsatolt területeken élő honfitársairól. Tudomásul kell venni, hogy jelenleg is minden negyedik magyar gyermek az anyaország határain kívül születik. A Jobbik nemzetpolitikájának középontjában a megmaradás támogatása áll. Úgy látjuk, hogy az anyaország politikájának arra kell irányulnia, hogy elősegítse a magyarság szülőföldjén való megmaradását, boldogulását, s megpróbáljon hozzájárulni a közösség számbeli gyarapodásához. Jelenleg ez a legfontosabb teendő. A másik, hogy negyven év kommunista agymosás után a magyar társadalomban is erősíteni kell az összetartozás érzését. A felnövekvő generáció tagjaiban tudatosítani kell, hogy bárhol lépik át a határt, a túloldalon is magyar emberek élnek. Ez része kell hogy legyen a tankönyveknek, az iskolai megemlékezéseknek. A Jobbik ezért javasolta annak idején a Trianon-emléknapot. Bár a kormány Nemzeti Összetartozás Napjának nevezte el,             a lényeg tulajdonképpen ugyanaz. A jelenlegi magyar kormánynak voltak jó lépései, mint például a kettős állampolgárság megadása, a határon túli osztálykirándulások lehetővé tétele vagy az említett emléknap. Bár ezek eredetileg a Jobbik felvetései voltak, örülünk, hogy megvalósultak.

– Milyen eszközök, lehetőségek állnak rendelkezésre a prioritások megvalósításához?

– Sok mindenről lehetne beszélni. Az egyik legfontosabb az anyagi támogatás. A Jobbik úgy látja, ebből a szempontból nem beszélhetünk nemzetpolitikai fordulatról, amit a Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben meghirdetett. Miközben számos szimbolikus lépésre sor került, ám a kormányzat ezekhez sok esetben nem biztosított tényleges forrásokat. Szomorú kimondani, de igaz: a szocialista időszakhoz képest érdemben nem növekedett a határon túli magyarságra, a közösségek céljaira szánt támogatások összege. Ez éves szinten 12–13 milliárd forint, ami a magyar állami költségvetésnek mindössze egy ezreléke! Azaz csak minden ezredik forint fordítódik a nemzet negyedét kitevő határon túli nemzetrészek támogatására. Úgy gondolom, a felelősségvállalás növekedésének, amit a kormány meghirdetett, ezen a téren is meg kellene nyilvánulnia. Ha az említett összeget csak a duplájára emelték volna, a költségvetés el bírta volna viselni, s nagyon komoly eredményeket lehetett volna elérni.

– Azt nem lehet tagadni, hogy voltak előrelépések.

– A Jobbik adott esetben látja és elismeri ezeket, de kevesli, mert sokkal többre is lehetőség lett volna. Amiben semmilyen érdemi előrelépést nem tapasztalunk, az a külpolitikai vonalvezetés. Úgy látjuk, hogy a Martonyi János–Németh Zsolt fémjelezte külpolitikát ugyanaz a megalkuvó, falig hátráló, az uniós érdekeket és a jószomszédi viszonyt előtérbe helyező vonalvezetés jellemzi, mint a Kovács László-i „tanuljunk meg kicsik lenni” MSZP-s külpolitikát. Az elcsatol területeinken élő magyarság nem érez a háta mögött egy határozott, oltalmazó és védelmező anyaországot. A kormány az elmúlt másfél évben érdemben nem állt ki a nemzetrészek számára sérelmes kérdésekben. Gyengének és erőtlennek éreztük azt a kiállást, amit például a kárpátaljai magyarokat ért titkosszolgálati zaklatások kapcsán tapasztalhattunk. A szlovákiai államnyelvtörvény és az állampolgársági törvény kapcsán érdemi fellépés a mai napig nem történt. Felháborítónak és érthetetlennek tartjuk – és ebben mutatkozik meg a Fidesz–KDNP és a Jobbik nemzetpolitikájának lényegi különbözősége –, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra biztatja a felvidéki magyarokat, jöjjenek át Magyarországra, titokban, sunyin adják be az állampolgárság iránti kérelmüket, s ne mondják ezt el senkinek. A Jobbik szerint nem ez lett volna a járható út. A felvidéki magyarok számára azt az üzenetet kellett volna tolmácsolni, hogy minél többen vegyék fel a magyar állampolgárságot, mert az anyaország kiáll mellettük és megvédi őket. Néhány tucat embert meg lehet félemlíteni, el lehet űzni a szülőföldjéről – nevetséges, hogy egy közel százéves asszony jelenti Szlovákia első számú nemzetbiztonsági kockázatát –, de több tíz- és százezer embert már nem. Ez egy nagyon markáns különbség a Jobbik és a kormány között. Ráadásul az a közösség, amely büszke a múltjára, a tradícióira, amely egy védelmező anyaországot érez a háta mögött, sokkal kevésbé hajlamos az asszimilációra. A Jobbik úgy látja, hogy a környező országokkal fenntartott viszonyban az elsődleges szempont az ott élő magyar közösség érdeke. A Fidesz–KDNP-kormány eközben folyamatosan jószomszédi viszonyról beszél, és diskurzust akar folytatni olyanokkal, akik adott esetben egyáltalán nem akarnak párbeszédet folytatni velünk.

– Hogyan képzelik el a kárpátaljai magyar szervezetekkel való együttműködést?

– Mi nem a színeket, hanem az ügyet nézzük, így nyitottak vagyunk valamennyi határon túli szervezet irányába. Úgy gondoljuk, hogy Ma­gyar­országnak és a Jobbiknak is mindenkivel párbeszédet kell folytatnia, aki magyar embereket képvisel, vagy amely szervezet mögött magyar szavazók állnak. A jelenlegi kormánynak a kárpátaljai magyarság szervezeteihez, sajtóorgánumaihoz és ügyeihez való hozzáállását mindenképpen kiegyensúlyozatlannak tartom. Az UMDSZ-t komoly vádak érték, melyek valóságtartalmát nem tudom, nem is tisztem eldönteni. Azt viszont elfogadhatatlannak tartom, hogy megfogalmazódik egy súlyos vád, amelynek a kormány a kivizsgálását ígéri, majd annak eredményét nem hajlandó nyilvánosságra hozni – még az érintett kérésére sem –, amelyet egyébként a Jobbik és más ellenzéki pártok is kezdeményeztek.

– Számos kritikával illette a határon túli támogatáspolitikát. A Bethlen Gábor Alap létrehozásakor az volt a cél, hogy átláthatóbb, rugalmasabb és tisztább legyen a rendszer.

– Az alap egyéves működése totális csőd, a nemzetpolitika területén a legmarkánsabb példa a kormányzati dilettantizmusra, káoszra és fejetlenségre. A Bethlen Gábor Alapnak csak a bejegyzése négy hónapot vett igénybe, ami önmagában nevetséges és elfogadhatatlan. Nagyon sok pályázatot nem tudtak időben kiírni, amelyeket kiírtak, nem voltak képesek időben elbírálni. Határon túli szervezetek lehetetlenültek el, illetve sok éven át jól működő programok és rendezvények maradtak el. A döntéshozatalban a szakmai szempontok érvényesülése helyett politikai szempontok előtérbe kerülésének a gyanúja vetül fel. Munkatársaimmal, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének tagjaival egy nagyon terjedelmes monito­ringot készítettünk az alap tavalyi működéséről, és számos visszásságot feltártunk. Ezeket szerettem volna ellenőrizni. Kértem a Bethlen Gábor Alap vezetőjét, hogy országgyűlési képviselőként – ugyebár közpénzekről beszélünk – engedjenek betekintést a pályázatok dokumentációiba, pénzügyi beszámolóiba, elszámolásaiba. Pillanatnyilag megtagadták, és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalását kérték. Ezzel immár több hete húzzák az időt. Másrészt a Bethlen Gábor Alap – a korábban lévő Szülőföld Alappal ellentétben – nem teszi lehetővé, hogy az érintettek, azaz a határon túli magyarság képviselői részt vegyenek a döntéshozatalban. Nincsenek benne a magyar ellenzéki pártok delegáltjai sem. Nemcsak hogy részt venni nem tudunk a folyamatokban – ami a Fidesz számára egyébként ellenzéki pártként biztosított volt –, gyakorlatilag rálátásunk sincs az egészre. Az alap eddigi működése messze nem nevezhető sikertörténetnek.

Tóth Viktor

Ez a blog a szolgáltató döntése miatt 2021-től nem bővíthető új posztokkal. A szerző több fontos oldala innen érhető el: Balla D. Károj Webirodalom. A Google keresőben a kárpátaljai költő el-ipszilonos nevére a Wikipédia után ez az első releváns találat: Posztmodern író: Balla D. Károly.