Az auschwitzi könyvelő

Oskar Gröning, az „auschwitzi könyvelő”

Frissítés: 2018. márciusában márciusban meghalt az Auschwitzban meggyilkolt 300 ezer magyar zsidó  ügyében bűnösnek talált Oskar Gröning, az „auschwitzi könyvelő”, 1985-ben még megúszta, 2017-ben mindössze négy év börtönre ítélték.

Dr. Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő

Könyv – Ünnepi könyvhét – Könyvújdonságok. Program: dedikálás, könyvbemutató.

Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor a második világháború alatt a legnagyobb náci megsemmisítő tábor volt, három fő táborbázisból és 40-50 kisebb táborból állt. Nevét a közeli Oświęcim lengyel város német nevéről kapta, amely Krakkótól kb. 60 kilométerre nyugatra helyezkedik el Dél-Lengyelországban. A várost Lengyelország német megszállása nyomán 1939. november 1-jétől a német birodalomhoz csatolták, 1940-től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Ezek a táborok a holokauszt előkészítésének fontos elemei voltak, körülbelül 1,1 millió embert öltek meg itt, akiknek körülbelül 90%-a zsidó volt (közte közel 400 ezer magyar zsidó). A kivégzett zsidóknak körülbelül az egyhatoda ebben a táborban vesztette életét. Továbbá érkezett még megközelítőleg 150 000 lengyel, 23 000 ezer cigány, 15 000 ezer szovjet fogoly, 400 Jehova tanúja, és több tízezer eltérő nemzetiségű ember, akiknek nagy része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek során. | A magyar holokauszt példátlanul rövid idő alatt zajlott le. 55 nap alatt (1944. május 15.-július 8. között) 437 402 magyar zsidót deportáltak, 95 százalékukat Auschwitzba. Az itt megölt zsidók nagy része (360-390 ezer ember) Magyarországról érkezett.

Kapcsolódó:

• AZ AUSCHWITZ-TEKERCSEK – HOLOKAUSZT

Videó – Dr. Sándor Zsuzsa

2017

Le kell töltenie börtönbüntetését Oskar Gröningnek, az egyik utolsó élő auschwitzi lágerőrnek.

A döntést a német alkotmánybíróság közölte, elutasítva a magyar zsidók százezreinek legyilkolásában bűnrészesnek talált 96 éves férfi egészségi okokra hivatkozó alkotmányjogi panaszát. A testület azzal indokolta döntését, hogy nem lát a börtönbüntetés letöltéséből fakadó semmilyen kockázatot Gröning egészségére nézve, az ezzel kapcsolatos esetleges hátrányok pedig orvosolhatók a büntetés-végrehajtási intézeten belül. Az alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyezte: egészségi állapota romlása esetén bármikor szüneteltethető a büntetés végrehajtása. A bírói testület kiemelte: Gröning bűncselekményének súlyossága sokat nyom a latban ahhoz, hogy végrehajtsák büntetését.

Gröninget háromszázezer rendbeli gyilkosságban való bűnrészesség miatt 2015 nyarán ítélte négy év szabadságvesztésre a lüneburgi tartományi bíróság. Az ítélet 2016 novemberében emelkedett jogerőre. Oskar Gröning a náci párt fegyveres szervezete, az SS önkéntesen csatlakozó tagjaként 1944-ben, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején a haláltáborba szállított és gázkamrába küldött emberek hátrahagyott csomagjait kezelte, előkészítve a terepet a deportáltak következő csoportjának, és bevételezte, majd az SS berlini központjába küldte a csomagokban talált pénzt.

Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait. A férfi ellen már 1977-ben is folyt nyomozás, ezt később azonban leállították.

Oskar Gröning a bíróság előtt tett vallomásában hangsúlyozta: kétségtelen, hogy erkölcsileg bűnrészes a haláltábor működtetésében, és ezért bocsánatot kér, ügyének büntetőjogi vonatkozásait azonban a bíróságnak kell megítélnie. Az utolsó tárgyalási napon azt mondta, hogy nem lett volna szabad közreműködnie mindabban, ami Auschwitzban történt.

2018

Meghalt Oskar Gröning,

az egykori auschwitz-birkenaui náci haláltábor egyik utolsó, jogerősen elítélt őre – jelentette hétfőn a Norddeutscher Rundfunk (NDR) német regionális közszolgálati médiatársaság.

Oskar Gröning ügyvédje a Der Spiegel című hírmagazin értesülését megerősítve az NDR-nek elmondta, hogy ügyfele a hét végén, 96 éves korában halt meg egy kórházban, és erről tájékoztatta a hannoveri ügyészséget, amely eljárást folytatott ellene a haláltáborban folytatott tevékenysége miatt.

Oskar Gröninget 2015-ben négy év szabadságvesztésre ítélték magyar zsidók százezreinek legyilkolásában való bűnrészességért. A lüneburgi tartományi bíróság szerint legkevesebb háromszázezer gyilkosságban vált bűnrészessé a haláltáborban 1944. május 16-tól július 11-ig, az úgynevezett magyar akció (Ungarn-Aktion) idején végzett tevékenységével.

Az ítéletet 2016-ban megerősítette a német szövetségi legfelső bíróság (BGH), amely szerint az elítéltnek számos módon volt szerepe a tömeggyilkosságokban.

A náci párt fegyveres szervezete, az SS önkéntesen csatlakozó tagjaként legkevesebb három napon a haláltábor vasútállomásának peronján – a “rámpán” – teljesített szolgálatot, legfőbb feladata az Auschwitzba deportált emberek csomagjainak őrzése volt. Ez a tevékenység azt szolgálta, hogy ne az áldozatok szeme előtt kutassák át a holmijaikat, mert az megtörhette volna gyanútlanságukat és lázongáshoz vezethetett volna. Jelenléte a rámpán a fenyegetettség érzésének fenntartásához is hozzájárult, aminek az volt a funkciója, hogy

csírájában fojtsa el az ellenállás és a menekülés gondolatát.

Az auschwitzi könyvelő néven is emlegetett lágerőr abban is közreműködött, hogy az SS javára hasznosítsák a deportáltak értéktárgyait, és állandó feladatai közé tartozott a deportáltak felügyelete, valamint az ellenállás és a menekülési kísérletek megakadályozása fegyveres erővel.

Oskar Gröning ellen 1977-ben is folytattak nyomozást, de az eljárást vádemelés nélkül lezárták. A nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség (ZSt) más lágerőrökkel is foglalkozott, de vádemelést nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására.

A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben 5 év börtönre ítélte Demjanjukot, bűnrészesnek találva őt a láger 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához. Az ítélet szemléletváltáshoz vezetett a német igazságszolgáltatásban, és a ZSt valamennyi ismert élő auschwitzi őr ügyében vizsgálatot kezdett.

Ez a blog a szolgáltató döntése miatt 2021-től nem bővíthető új posztokkal. A szerző több fontos oldala innen érhető el: Balla D. Károj Webirodalom. A Google keresőben a kárpátaljai költő el-ipszilonos nevére a Wikipédia után ez az első releváns találat: Posztmodern író: Balla D. Károly.