Egy n\u00e9met kutat\u00f3 1991-ben publik\u00e1lt tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l is szerepel 17 oldal Schmitt P\u00e1l \u2013 a hvg.hu janu\u00e1r 11-\u00e9n megjelent cikke nyom\u00e1n pl\u00e1giumgyan\u00faba keveredett \u2013 doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. Magyarorsz\u00e1g eln\u00f6ke a Kossuth R\u00e1di\u00f3ban szerd\u00e1n azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy dolgozat\u00e1nak a Nikolaj Georgiev m\u0171v\u00e9b\u0151l \u00e1temelt 180 oldalon fel\u00fcli r\u00e9sze a saj\u00e1t szellemi term\u00e9ke \u2013 ez azonban biztosan nem igaz.<\/b>
Nemcsak a bolg\u00e1r sportkutat\u00f3, Nikolaj Georgiev 1987-es munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l vett \u00e1t jelent\u0151s r\u00e9szeket Schmitt P\u00e1l a kisdoktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, hanem egy n\u00e9met sportszociol\u00f3gus, Klaus Heinemann egyik tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l is oldalakat ford\u00edtott le \u00e9s illesztett be az 1992-es \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9be.
A gazdas\u00e1g szerepe<\/i> c\u00edm\u0171 fejezet Schmitt dolgozat\u00e1ban megegyezik Klaus Heinemann The Economics of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition<\/i> c\u00edmmel megjelent tanulm\u00e1ny\u00e1nak sz\u00f6veg\u00e9vel. Heinemann sz\u00f6vege eredetileg egy 1990 m\u00e1jus\u00e1ban Kanad\u00e1ban megtartott nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1n hangzott el, melynek el\u0151ad\u00e1sai Sport\u2026 The Third Millennium: Proceedings of the International Symposium, Quebec City, Canada, May 21-25, 1990<\/i> c\u00edm\u0171, t\u00f6bb mint 800 oldalas k\u00f6tetben jelentek meg 1991-ben.
A hvg.hu m\u00falt szerd\u00e1n sz\u00e1molt be arr\u00f3l, hogy Schmitt P\u00e1l k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k 1992-ben \u00edrt disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak nagy r\u00e9sze \u2013 sz\u00e1m\u00edt\u00e1saink szerint mintegy 180 oldal \u2013 szinte sz\u00f3r\u00f3l sz\u00f3ra megegyezik egy bolg\u00e1r sportkutat\u00f3, Nikolaj Georgiev \u00e1ltal m\u00e9g a nyolcvanas \u00e9vekben \u00edrt tanulm\u00e1ny sz\u00f6veg\u00e9vel.
Folyamatosan r\u00f6vid\u00fcl\u0151 disszert\u00e1ci\u00f3<\/b>
Schmitt P\u00e1l szerd\u00e1n reag\u00e1lt el\u0151sz\u00f6r az egy h\u00e9ttel ezel\u0151tt megjelent cikk \u00e1ll\u00edt\u00e1saira. Az \u00e1llamf\u0151 a Kossuth R\u00e1di\u00f3 szerda reggeli m\u0171sor\u00e1ban visszautas\u00edtotta a pl\u00e1giumv\u00e1dakat, \u00e9s azt mondta, hogy a 180 oldalnyi \u2013 szerinte az egyes jegyz\u0151k\u00f6nyvekb\u0151l mindenki, \u00edgy Georgiev sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151 \u2013 \u201et\u00f6rzsanyagon\u201d fel\u00fcl a dolgozat\u00e1ban a fennmarad\u00f3 30-35 oldalnyi sz\u00f6veg (amely Schmitt szerint a k\u00f6vetkezet\u00e9seit tartalmazza) a saj\u00e1t munk\u00e1ja. (A hvg.hu cs\u00fct\u00f6rt\u00f6ki cikk\u00e9ben azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozat\u00e1nak \"K\u00f6vetkeztet\u00e9sek\"<\/i> c\u00edm\u0171 fejezete szinte teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a\u00a0Georgiev-m\u0171 egyik fejezet\u00e9nek \u00e1tv\u00e9tele.)
A hvg.hu \u00f6sszehasonl\u00edtotta a n\u00e9met kutat\u00f3 \u00e9s az \u00e1llamf\u0151 disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t: a kilencoldalas Heinemann-tanulm\u00e1ny Schmitt \u00e1ltal felhaszn\u00e1lt 8 oldalas r\u00e9sze az \u00e1llamf\u0151 dolgozat\u00e1ban \u00f6sszesen 17 oldalt tesz ki. Schmitt sz\u00f6vege mondatr\u00f3l mondatra, bekezd\u00e9sr\u0151l bekezd\u00e9sre azonos Heinemann tanulm\u00e1ny\u00e1nak 312\u2013319. oldalig terjed\u0151 r\u00e9sz\u00e9vel. A gondolatmenet, a hivatkoz\u00e1sok, a k\u00f6vetkeztet\u00e9sek sz\u00f3r\u00f3l sz\u00f3ra megegyeznek.
A l\u00e1bjegyzeteket \u00e9s jel\u00f6l\u00e9s\u00fcket Schmitt elhagyta; a sz\u00f6veget most \u00fagy adjuk k\u00f6zre, ahogyan Heinemann tanulm\u00e1ny\u00e1ban eredetileg megjelent. A n\u00e9met kutat\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1nak teljes sz\u00f6vege hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 a Google Books oldal\u00e1n.
<\/p>\r\n
Schmitt esetenk\u00e9nt f\u00e9lre is ford\u00edtja az angol sz\u00f6veget. \u201eAz el\u0151ny\u00f6k eltol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak egy \u00f6ndinamikus spir\u00e1lja jelenik meg\u201d \u2013 \u00edrta a Magyar Olimpiai Bizotts\u00e1g akkori eln\u00f6ke a dolgozat\u00e1ban. Ugyanez Heinemann tanulm\u00e1ny\u00e1ban: \u201eA self-dynamic spiral of preference shifts emerges.\u201d Ezt \u00edgy lehetne ford\u00edtani: \u201eKialakul a preferenci\u00e1k megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1nak \u00f6nmag\u00e1t er\u0151s\u00edt\u0151 spir\u00e1lja.\u201d
Schmitt egy m\u00e1sik helyen ezt \u00edrta: \u201eA szurkol\u00f3k \u00e9s a sportol\u00f3k el\u0151nyben val\u00f3 r\u00e9szes\u00edt\u00e9se az ilyen t\u00edpus\u00fa sport\u00e1gak jav\u00e1ra tol\u00f3dik el.\u201d Az angol eredeti \u00edgy hangzik: \u201ePreferences of spectators and athletes are shifted in favor of these types of sport.\u201d Magyar ford\u00edt\u00e1sban<\/a> ez \u00edgy lehet helyes: \u201eA n\u00e9z\u0151k \u00e9s a sportol\u00f3k preferenci\u00e1i e sport\u00e1gak fel\u00e9 tol\u00f3dnak el.\u201d
Schmitt Heinemann tanulm\u00e1ny\u00e1t mag\u00e1nak a k\u00f6tetnek a c\u00edm\u00e9vel \u00e9s rossz kiad\u00e1si hellyel t\u00fcnteti fel az irodalomjegyz\u00e9kben: \u201eA sport a harmadik \u00e9vezredben \u2013 Klaus Heinemann, N\u00e9metorsz\u00e1g, 1991\u201d. A k\u00f6tet azonban a kanadai Laval Egyetem kiad\u00e1s\u00e1ban jelent meg Quebecben. Hasonl\u00f3an j\u00e1rt el Schmitt Georgiev \u00edr\u00e1s\u00e1nak felt\u00fcntet\u00e9sekor is: a c\u00edm\u00e9t nem franci\u00e1ul, hanem magyar ford\u00edt\u00e1sban adta meg (holott a k\u00f6tet nincs magyarra ford\u00edtva), r\u00e1ad\u00e1sul a bolg\u00e1r kutat\u00f3 1987-es munk\u00e1j\u00e1nak kiad\u00e1si hely\u00e9\u00fcl Lausanne helyett Bulg\u00e1ri\u00e1t jel\u00f6lte meg.
A hvg.hu eddigi kutat\u00e1sai alapj\u00e1n az 1992-es kisdoktori disszert\u00e1ci\u00f3ban legfeljebb kb. 18 oldal maradt, amelyr\u0151l Schmitt azt \u00e1ll\u00edthatja, hogy az \u0151 munk\u00e1ja.
----
Olvasd ezt is: Lemondott Schmitt P\u00e1l<\/p>","type":"rich"}