{"version":"1.0","provider_name":"Virtu\u00e1lis Notesz. Balla D. K\u00e1roj jegyzetei","provider_url":"https:\/\/noteszgep.cafeblog.hu","author_name":"Balla D. K\u00e1roj","author_url":"https:\/\/noteszgep.cafeblog.hu\/author\/ungpartygmail-com\/","title":"A posztkvantum-elm\u00e9let defin\u00edci\u00f3ja","html":"
\r\n

Mi a posztkvantumelm\u00e9let?<\/h1>\r\n[caption id=\"attachment_13871055\" align=\"aligncenter\" width=\"550\"]\"posztkvantum-elm\u00e9let\" A posztkvantum-elm\u00e9let defin\u00edci\u00f3ja, meghat\u00e1roz\u00e1sa. Posztmodern irodalom[\/caption]\r\n

Post-quantum theory<\/h2>\r\n
A klasszikus kvantumdinamika a s\u0171r\u0171s\u00e9gm\u00e1trixban line\u00e1ris, teljesen pozit\u00edv \u00e9s nyommeg\u0151rz\u0151, \u00e9s mint ilyen, Einstein egyenleteire reduk\u00e1lja a klasszikus hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9ket. A hagyom\u00e1nyos kvantumelm\u00e9let az \u00e1ltal\u00e1nos relativit\u00e1selm\u00e9let korl\u00e1tait szimmetrikusan k\u00e9nyszer\u00edti r\u00e1 a mozg\u00e1si egyenletekre. \u00c1m az a felt\u00e9telez\u00e9s, hogy a gravit\u00e1ci\u00f3 klasszikus, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en m\u00f3dos\u00edtja a kvantummechanika dinamikai t\u00f6rv\u00e9nyeit - vagyis az ilyen elm\u00e9letnek alapvet\u0151en sztochasztikusnak kell lennie, mag\u00e1ban foglalva a v\u00e9ges m\u00e9rt\u00e9k\u0171 \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g\u0171 ugr\u00e1sokat a t\u00e9r-id\u0151ben \u00e9s a kvantummez\u0151ben. Ennek ellen\u00e9re a rendszer kvantum\u00e1llapota tiszt\u00e1n megmaradhat a klasszikus szabads\u00e1g fok\u00e1t\u00f3l meghat\u00e1rozottan. Amib\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy a kvantummechanika m\u00e9r\u00e9si posztul\u00e1tum\u00e1ra nincs sz\u00fcks\u00e9g, mivel a kvantumszabads\u00e1g fok\u00e1nak k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa a klasszikus t\u00e9rid\u0151vel sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a hull\u00e1mf\u00fcggv\u00e9ny \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t okozza. <\/span><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
Mindebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1ssal a posztkvantum-elm\u00e9let<\/strong> a klasszikus kvantumdinamika egy olyan deriv\u00e1lt form\u00e1ja, amely nem <\/span>alkalmaz <\/span>ingadoz\u00f3 divergenci\u00e1t, \u00e9s amelynek hat\u00e1ra a determinisztikusan klasszikus Hamilton-evol\u00faci\u00f3. A posztkvantum-elm\u00e9let nem szenved a kv\u00e1zi-klasszikus elm\u00e9letek patol\u00f3gi\u00e1iban.<\/span><\/div>\r\n
\u00a0<\/div>\r\n
Megjegyz\u00e9sem. A fenti defin\u00edci\u00f3 bizonyos tekintetben \u00e9s m\u00e9rt\u00e9kig a posztmodern irodalomb\u00f3l<\/a> veszi kezdet\u00e9t, ugyanakkor a kulcskifejez\u00e9st a szakirodalomban t\u00e9vesen elterjedt \u00e9s r\u00f6gz\u00fclt nyelvi form\u00e1ban haszn\u00e1lja av\u00e9gett, hogy a Google mint szemantikus tartalomkeres\u0151 ezt a posztot (blogbejegyz\u00e9st adja meg v\u00e1laszk\u00e9nt a kulcsszavas keres\u00e9sekre. A te\u00f3ria neve azonban \u00e9rtelemszer\u0171en nem posztkvantum-elm\u00e9let<\/em>, hanem poszt-kvantumelm\u00e9let<\/strong>, azaz nem egy\u00e9b, mint a klasszikus kvantumelm\u00e9let ut\u00e1ni elm\u00e9let(ek) megnevez\u00e9se. A posztkvantum-elm\u00e9let annak a te\u00f3ri\u00e1nak lehetne a neve, amely m\u00e1r maguknak a kvantumoknak a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t is meghaladja.<\/div>\r\n<\/div>\r\n

A posztkvantum-elm\u00e9let c\u00e1folata<\/h2>\r\n

Az elm\u00e9let b\u00edr\u00e1l\u00f3i felteszik a k\u00e9rd\u00e9st, hogy a gravit\u00e1ci\u00f3nak felt\u00e9tlen\u00fcl kvantumnak kell-e lennie? <\/span>A klasszikus gravit\u00e1ci\u00f3 hasonl\u00f3 hib\u00e1kat tapasztal az t\u00e9rid\u0151 olyan ter\u00fcletein, ahol az energia s\u0171r\u0171s\u00e9ge \u00e9s h\u0151m\u00e9rs\u00e9klete nagyon magas. Az ilyen r\u00e9gi\u00f3k megfelelnek vagy a fekete lyukak bels\u0151 tereinek, vagy a nagy robbant\u00e1snak. Mind a fekete lyukak, mind a kozmol\u00f3giai t\u00e9rid\u0151k \u00e1ltal\u00e1ban szingularit\u00e1sokkal rendelkeznek - a t\u00e9rid\u0151 azon r\u00e9gi\u00f3i, ahol a h\u00e1tt\u00e9rg\u00f6rb\u00fclet korl\u00e1toz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl n\u00f6vekszik. A rem\u00e9ny abban rejlik, hogy a kvantitat\u00edv gravit\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9lete lehet\u0151v\u00e9 tenn\u00e9 a sima \u00e9s folyamatos geometria fogalm\u00e1nak olyan m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t, hogy a r\u00e9gi\u00f3k, ahol a szingularit\u00e1sok a klasszikus le\u00edr\u00e1sban kialakuln\u00e1nak, kvantitat\u00edv gravit\u00e1ci\u00f3s \u00e1llapotban ker\u00fcln\u00e9nek le\u00edr\u00e1sra. A t\u00e9rid\u0151 nem rendelkezik egyedi mutat\u00f3val, hanem ink\u00e1bb ingadoz\u00f3 metrik\u00e1k szuperpoz\u00edci\u00f3j\u00e1val \u00edrhat\u00f3 le. Ezt az ingadoz\u00f3 divergenci\u00e1t iktatn\u00e1 ki a poszkvantum-elm\u00e9let, mik\u00f6zben<\/span> a klasszikus geometri\u00e1t fel\u00fcl\u00edr\u00f3 gravit\u00e1ci\u00f3s g\u00f6rb\u00fcletek \u00e9s a m\u00e9rhet\u0151 relativit\u00e1s\u00fa <\/span>anyag\u00e1llapotok egy<\/span> ilyen t\u00e9rid\u0151ben nem lenne defini\u00e1lhat\u00f3k.
<\/span><\/p>\r\n

Ezen is t\u00falmen\u0151en a kvantummechanika bizonyos interpret\u00e1ci\u00f3iban a hull\u00e1mf\u00fcggv\u00e9ny \u00f6sszeoml\u00e1sa nem a kvantumszabads\u00e1g-k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok<\/em> k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hanem <\/span>azon folyamat menete, amelyben a kvantumrendszerek a kvantummechanika t\u00f6rv\u00e9nyeinek engedelmeskednek a nagyepikai pr\u00f3zam\u0171vekben.\u00a0<\/p>\r\n