1.0Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzeteihttps://noteszgep.cafeblog.huBalla D. Károjhttps://noteszgep.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/<h2 style="clear: both;text-align: left">Limerickek kárpátaljai helynevekkel</h2> <h3>Kárpáti limerickek a Magyar badarban</h3> <div style="clear: both;text-align: justify">Mivel rövidesen megjelenik a <a href="http://ungparty.net/blog/2011/05/17/magyar-badar-ujratoltve/">Magyar badar</a> limerickgyűjtemény bővített második kiadása, s mivel örömömre 5 limerickem belekerült <em>a kárpátiak közül</em>, ezért új webmagazinomban (<a href="http://bdk.hhrf.org/">BDK Online</a>) újraközöltem a <a href="http://bdk.hhrf.org/?module=news&target=get&id=47">Kárpáti limerikek</a> teljes sorozatát (<strong>Széles az alagút</strong> címen, 50 pajzán ötsoros alcímmel). Ebben kárpátaljai helységneveket foglaltam limerickekbe.</div> <div style="clear: both;text-align: justify"> </div> <div style="clear: both;text-align: center"> </div> <div style="clear: both;text-align: center"><img src="https://noteszgep.cafeblog.hu/files/2011/05/magyar_badar.jpg" width="320" height="299" border="0" /></div> <div> </div> <div> <h1 class="post-title entry-title">Mi az a limerick?</h1> <h3 class="post-body entry-content">A limerick - magyarosan limerik</h3> <ul> <li class="post-body entry-content">ötsoros, jól ritmizáló, kötött szótagszámú (9, 9, 6, 6, 9)</li> <li class="post-body entry-content">és adott rímképletű (aabba)</li> <li class="post-body entry-content">pajzán, pikáns, gyakran kifejezetten trágár, obszcén vers</li> <li class="post-body entry-content">követelmény, hogy első sorában valamely név (személy- vagy helynév) szerepeljen</li> </ul> <p>A limerick általában nonszensz-vers is (ezért magyarul időnként badarnak, badarkának nevezik), jellemzője a tartalmi és nyelvi humor, az erőteljes sorvégi összecsengések nem ritkán derültséget keltő kínrímek.<br /><br />A szakirodalom szerint a limerick eredete Angliába és a viktoriánus korba vezethető vissza (oda viszont egyes források szerint Franciaországból került), magyar nyelvterületen mindössze egy-két évtizede gyökerezett meg. Az utóbbi időben igen népszerű műforma.<br /><br />Saját megfigyelésem: angol eredetijétől eltérően (amely időmértékes verslábakra, jambusokra - titá - és/vagy anapesztusokra - tititá - épül) a <strong>magyar limerik</strong> általában ütemhangsúlyos, xoo xoo xoo és xoo xoo képletű sorokból áll.</p> </div> <div> </div> <div>A sorozatomról a <strong>kulter.hu</strong> portálon jelent meg Csordás László kritikája. Ezúton is köszönöm. Átvétel innen:  http://kulter.hu/2010/11/versbe-szedett-helysegnevek/</div> <div> </div> <div> <div class="xxxx-col"> <h3>Csordás László</h3> <h2 class="page-title">VERSBE SZEDETT HELYSÉGNEVEK</h2> </div> <h3 class="page-subtitle">BALLA D. KÁROLY: KÁRPÁTI LIMERIKEK</h3> <p><strong>Balla D. Károly irodalomszemléletét, paradoxonoktól sem mentes szépírói, kritikai munkásságát bonyolultsága, besorolhatatlansága teszi érdekessé. Azt is mondhatnám, hogy ő a kortárs kárpátaljai magyar irodalom „fenegyereke” (persze itt elsősorban a „gyereken” van a hangsúly).<span id="more-3755"></span></strong></p> <p>Életkorát meghazudtolva Balla D. Károly ugyanis folyamatosan valamilyen csínytevésen töri a fejét, és egy-egy jónak ígérkező ötlet valóra váltásában a gyermeki kíváncsiság, a hevesség, „a játszótársam mondd, akarsz-e lenni?” attitűdje játssza nála a fő szerepet. Ilyen ötlet volt annak idejét egy többé-kevésbé sikerült posztmodern trükkregény elkészítése, egy szinte áttekinthetetlen internetes „kultúrbirodalom” létrehozása, ötvenéves korában virtuális öngyilkossága (amikor is kijelentette, hogy mostantól minden műve posztumusznak számít), az ún. „Pilinszky-projektum” megírása, a „C-dul”-ok és haikuk napi gyakorlattá váló „gyártása”, és még sokáig lehetne folytatni a felsorolást. Balla D. Károly azonban épp a napokban szakított legújabb hóbortjával: 2010 szeptemberétől <a href="http://bdk-versek.blogspot.com/p/karpati-limerikek.html" target="_blank" rel="noopener">versblogjá</a>ba minden nap írt pajzán limericket egy kárpátaljai helységnévről. Eddig ötven darab készült el, de a szerző egyelőre lezártnak tekinti ezt a ciklust (pedig lenne még bőven helységnév, amit versbe lehetne szedni).</p> <p><img class="aligncenter size-full wp-image-3756" src="https://noteszgep.cafeblog.hu/files/2011/05/vagott_bdk_karikatura-1.jpg" alt="Keisz Gellért karikatúrája Balla D. Károlyról" width="322" height="322" /></p> <p>Úgy látszik, minden magára valamit is adó kortárs magyar poéta kipróbálja legalább egyszer a limericket, így aztán az utóbbi időben egészen sok jól sikerült vers íródott ebben a formában. Gondolok itt elsősorban Várady Szabolcs pornográf limerickjeire, Kovács András Ferenc remek megoldásaira, de a legfiatalabbaknál, így például Nyerges Gábor Ádám <em>Limerick ezt közölni?</em> című ciklusában is találtam egészen eredeti sorokat. Nem kétséges, ez a mára már bejáratott versforma a sajátos asszociációk széles „holdudvarával” képes hatni a költészetbarát olvasóra. Nyilván ezeket szem előtt tartva kezdett saját limerickjeinek megírásába Balla D. Károly is.</p> <p><img class="aligncenter size-full wp-image-3763" src="https://noteszgep.cafeblog.hu/files/2011/05/bdk2-1.jpg" alt="bdk2" width="589" height="441" /></p> <p>„2010 őszén jött az ötlet: kárpátaljai helységneveket foglalok pajzán versikékbe. Előbb csak próbaképp írtam néhányat, de annyira megtetszett a játék, hogy új blogot indítottam a naponta születő ötsorosok kedvéért” – írja versblogjában a szerző. Most, hogy egyszerre végigolvastam mind az ötven versikét, azt kell mondanom, elkerülhetetlen egy idő után a kiszámítottság, a monotonitás, az olvasótól kiváltandó rácsodálkozások folyamatos visszaszorulása. Természetesen a különféle nyelvi leleménnyel, a ritmusok és rímek variálásával Balla D. Károly több limerickben kielégíti a műfajjal szemben támasztható elvárásainkat. Itt kiemelhető a Huszt nevére írott versike: „Megállt a nagy költő Huszt alatt/ ahol én magamra húztalak./ Mi hívta Kölcseyt/ idejét töltse itt?/Nem volt itt bordély, csak puszta lak” (<em>A rosszlány értetlensége</em>). De ugyanígy a magyar irodalmi-történelmi hagyományt idézi meg és állít tótágast a <em>Magyar virtus</em>: „Szent helyünk minékünk Verecke/ bejárjuk hosszába-keresztbe/ s mint hágót Árpádunk/ minden nőt meghágunk/ nyög belé a Kárpát-medence”. Számomra elsősorban a rímek gazdagsága és variálódása jelentette a legnagyobb felüdülést, ugyanis a ciklusban egymás hegyén-hátán ismerhetünk rá a legkülönfélébb tiszta-, kancsal-, mozaik- és kecskerímekre, például: Munkácsra – kurvácska – luk-ácsa (<em>Egy ifjú szakinak</em>), Beregsom – verekszöm – erection (<em>Merev ökölharc</em>). De a szójátékok is tartogatnak meglepetéseket. Ilyen a Dobrony nevére rájátszó versike második szakasza: „lányok a bugyikát/ Párizsból hozatják/ hadd ringjon valaguk top-rongyban” (<em>Csúcsrongyok rázása</em>).</p> <p><img class="aligncenter size-full wp-image-3761" src="https://noteszgep.cafeblog.hu/files/2011/05/bdk-1.jpg" alt="Balla D. Károly" width="491" height="368" /></p> <p>Persze az ötven vers esztétikai értéke korántsem egyforma. Olykor erőltetett megoldásokra, kevésbé hatásos rímekre, erős, zavaró ritmustörésekre leszünk figyelmesek: Badaló – badar ló – kandalló (<em>Öreg tűzhely öröme</em>), „papjától epedve/ azt várja, reggelre/ az ima őrajta legyen elmorzsolva” (<em>A türelmetlen rózsafüzéres</em>) stb.</p> <p>Az igazat megvallva, nem tudom hová tenni ezeket a limerickeket, merthogy óvodásoknak és iskolásoknak nem igazán ajánlhatók gyermekmondókák gyanánt (bár tizennyolc fölött már szabadon lehet őket szavalni), Balla D. életművében pedig biztosan nem foglalnak majd el kitüntetett helyet. Arra a klasszikus kérdésre sem várhatunk választ, hogy „ment-e a könyvek által a világ elébb?” De ne is akarjuk ezeket ráerőltetni a versikékre. Egyszerűen elég elismernie az olvasónak, hogy egy ilyen ciklus megírása játéknak valóban nem utolsó dolog, és ha kedvünk tartja, mi szintén osztozkodhatunk a versek olvasása, befogadása révén az alkotó jókedvében.</p> <p>Balla D. Károly: <em>Kárpáti limerikek, </em>weben elérhető <a href="http://bdk-versek.blogspot.com/p/karpati-limerikek.html" target="_blank" rel="noopener">ide kattintva</a>.</p> <p>A fotókat Balla Csönge, a karikatúrát Keisz Gellért készítette.</p> </div>rich