1.0Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzeteihttps://noteszgep.cafeblog.huBalla D. Károjhttps://noteszgep.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/<p style="text-align: justify">Nemrégiben <a href="https://100ezerkolto.blog.hu/" target="_blank" rel="noopener">szöveget</a> kért tőlem egy folyóirat tematikus összeállításába, amelyet abból az alkalomból adnak közre, hogy egy magyar költő jelentős verse éppen 40. évvel ezelőtt jelent meg. Azt kérték a felkért szerzőktől, reagáljunk az akkori opusz két kulcssorára. Én verset kezdtem írni, s csak amikor készen lett, vettem észre, hogy önkéntelenül újra rátaláltam arra a ritmusra, amely egy aránylag korai, 1983-as versemnek a lüktetését adta. Az új munkámat a folyóirat megjelenéséig nem lenne illő publikálni, de ezt a régi háromstrófásat most idegombolom, folytatva a ráhangolódást a blog címében szereplő rendezvényre, s egyben eltűnődve azon, vajon sorsszerű volt-e az az életemben, hogy az eszmélésemkor rajongott ideákhoz nem tudtam hűséges maradni, és éppen szellemi hűtlenkedéseim révén találtam meg (ha egyáltalán) helyemet a világban.</p> <blockquote> <p>Balla D. Károly</p> <h3>Súlyosan</h3> <p><em><br />kockáim súlyosan    súlyosan gurulnak<br />kivetett magányos    hontalan tárgyak<br />csúcsukat élüket    meg-megcsikordítva<br />odasziszegnek a    gömbölyű halálnak<br /><br />súlyosan húzom a    húzom a síneket<br />lábamra kötözött    kátrányos talpfák<br />mérföldre előttem    mérfölddel mögöttem<br />várva várt vonatom    sziklának siklatták<br /><br />egeim riannak    riannak súlyosan<br />madarak hullnak a    megfagyott földre<br />eszmélő kutyája    lompos hűségemnek<br />hová heveredjen    mely hideg küszöbre</em></p> </blockquote> <p>https://liberall.hu/balla-d-karoly-karoj/</p>rich