<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzetei</provider_name><provider_url>https://noteszgep.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Balla D. Károj</author_name><author_url>https://noteszgep.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/</author_url><title>A dolgok végtelenje</title><html>&lt;p&gt;Egy vers azokért, akik már nem jöhetnek el a rendezvényre.&lt;/p&gt;
&lt;blockquote&gt;
&lt;p&gt;Balla D. Károly&lt;/p&gt;
&lt;h3&gt;Kettős akrosztichon&lt;/h3&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;small&gt; Orbán Ottó emlékére&lt;/small&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;em&gt;Olyan volt, mikor utoljára láttam, mint&lt;br /&gt;Röptös madárnak ha szárnyát elszegik&lt;br /&gt;Bár szállna még, de teste túl a kínon&lt;br /&gt;Álma rebben, amíg az űr a sűrű csenddel megtelik –&lt;br /&gt;Nincsen hangja már és hallgatása túl finom&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Olyan volt, akár mező felett a szálló képzet&lt;br /&gt;Tó felől mikor a könnyen úszó pára&lt;br /&gt;Takarni őket, hogy ne oltsa kedvük szégyenérzet&lt;br /&gt;Óvón rászáll egy szeretkező párra&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Oltalma alá magamat így kérném én is&lt;br /&gt;Reszkető testében lennék egy elhaló ideg&lt;br /&gt;Botlanék lábával, görbednék görcsbe a hajlított kézzel –&lt;br /&gt;Árnyak sötétje mégis rám vetül, mint űrből ásító hideg –&lt;br /&gt;Nincsen hangja már és hallgatása csendet képzel&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;Olyan volt, mikor utoljára láttam, mint&lt;br /&gt;Teremtett világok egyszerű rendje:&lt;br /&gt;Távozott, hogy érkezzen örök idő szerint –&lt;br /&gt;Óráján körbejárt a dolgok végtelenje&lt;br /&gt;&lt;/em&gt;&lt;/p&gt;
&lt;/blockquote&gt;
&lt;p&gt;&lt;a href=&quot;https://bdk.ungparty.net/nem-kotelezo-irodalom/&quot; target=&quot;_blank&quot; rel=&quot;noopener&quot;&gt;irodalom&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>