1.0Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzeteihttps://noteszgep.cafeblog.huBalla D. Károjhttps://noteszgep.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/...a pirézekről jóval születésem előtt déd- és nagyszüleimtől hallottam <br />először. Ültünk az Ung partján, lábunk belelógott a metaforáktól <br />hemzsegő zavaros és kissé büdös vízbe – ők pedig egymásnak adták egy <br />végtelen történet szálát. Anyai nagyanyám kezdte egy hazulról hozott <br />székely mesével, arról szólt, hogy az idegenbe szakadt kicsi pirézre <br />rászakadt a Retyezát, de ő csodával határos (dehogy határos, éppen hogy <br />nem!) módon kiszabadult és meg sem állt apai dédnagyanyám cipszer <br />(szepességi szász, javítana ki apám) falujáig, hogy részt vegyen egy <br />véget nem érő farsangi richtagolásban (szomszédoló mulatság), ám <br />addig-addig szomszédolt, míg az Ószövetségben találta magát, onnan meg <br />anyai nagyapám idézte meg héberül, a Próféták Könyvéből, amelyben írva <br />vagyon a pirézek igazsága. Előkönyörgő apai dédapám sem maradhatott <br />rest, tudta ezt az igazságot ő is, épp csak az ő szájából Károli Gáspár <br />nyelvén gördült tovább a történet. De nem mondhatta sokáig, mert a <br />lábunkat addig csak csiklandozó metaforák közben falánk szimbólumokká <br />híztak az Ungban, jobbnak láttuk odébbállni. Az idő is rosszra fordult, <br />emlékszem, súlyosan zuhogott a forró nemzeti eső és kíméletlenül fútt a <br />fagyos liberális szél, szinte menekültünk, míg végre menedéket találtunk<br />egy hatalmas szivárványszín sátorban. Összebújtunk. Én ott és akkor <br />tökéltem el...<br /><br /><a href="http://ungparty.net/blog/2016/02/18/pirezsegem-tortenete/">Pirézségem története, 1</a>rich