1.0Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzeteihttps://noteszgep.cafeblog.huBalla D. Károjhttps://noteszgep.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/<p><strong>Új könyv - Utazás Kelet-Európában - Gabriel García Márquez</strong>, teljes nevén Gabriel José de la Concordia García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, újságíró, kiadó és politikai aktivista. Élete legnagyobb részét Mexikóban és Európában töltötte, haláláig Mexikóvárosban élt</p> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" width="100%"> <tbody> <tr> <td class="mainbar" colspan="2" width="550"> <h3 style="color: #adb420;text-align: left">Új könyv a Nobel-díjas írótól</h3> </td> </tr> </tbody> </table> <table cellspacing="0" cellpadding="0" border="0" width="100%"> <tbody> <tr> <td class="mainbar" align="left"> <h2><strong>Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában</strong></h2> <p><em>Fordította: Székács Vera és Scholz László</em></p> <p>A kötet García Márqueznek a keleti blokk államaiban 1957-ben tett látogatásáról írt útinaplóit, riportjait tartalmazza. A fiatal újságíró a moszkvai Világifjúsági Találkozó résztvevőjeként Budapesten, Kelet-Berlinben, Csehszlovákiában és Lengyelországban is járt. A riportok egyúttal sajátos korrajzok - a szerzőt itt is az élet izgatja: a mindennapok pulzálása, a szokások, a gesztusok, az emberi arcok. A tudósítások a fiatal baloldali értelmiségi eszmélésének dokumentumai is: ezekben az országokban, ezekben az években egészen mást jelentett kommunistának lenni, ahogyan ezt a kolumbiai vendég is megtapasztalhatta. A könyvet Székács Vera és Scholz László fordította. <br /><br /> <em>„A villamosmegállóban felszálltam az első villamosra. A zsúfolt kocsiban úgy nézett rám a tömeg, mintha más bolygóról érkeztem volna, de se kíváncsiság, se meglepetés nem áradt a tekintetükből, csak zárkózottság és bizalmatlanság. Mellettem egy gyümölcsdíszes, ósdi kalapot viselő öregasszony Jack Londont olvasott – magyarul. Megszólítottam angolul, majd franciául, de egy pillantásra sem méltatott. Leszállt a következő megállónál, könyökkel tört utat magának, az volt a benyomásom, hogy nem ott kellett volna leszállnia. Ő is félt.<br /> Megszólított magyarul a kalauz. Elmutogattam, hogy nem beszélem ezt a nyelvet, mire megkérdezte, hogy tudok-e németül. Idősebb, kövér férfi volt, borvirágos az orra, összedrótozott a szemüvege. Mikor megmondtam, hogy angolul beszélek, többször is elismételt egy mondatot, de én nem értettem. Kétségbeesettnek látszott. Ahogy leszálltam a végállomásnál, a kezembe nyomott egy cédulát, melyre ez volt írva angolul: »Isten óvja Magyarországot.«”</em></p> </td> </tr> </tbody> </table> <h2>Sylvia Day: Rabul ejtve</h2> <p><strong>Crossfire sorozat</strong> Végre itt a nemzetközi sikersorozat várva várt 4. része: Eva és Gideon szenvedélyes szerelmének története folytatódik Gideon angyalkának hív, pedig ő a csoda az életemben. Az én gyönyörű, sebzett harcosom, aki elszántan küzd, hogy lemészárolja a démonjaimat, de a sajátjaival nem akar szembenézni. Fogadalmunknak még jobban össze kellett volna kovácsolnia bennünket, ám ehelyett felszaggatta a régi sebeket, felszínre hozta a fájdalmat, a bizonytalanságot. Éreztem, hogy Gideon kicsúszik a kezem közül, hogy legszörnyűbb félelmeim valóra válnak, hogy elveszítjük egymást… Életünk legboldogabb időszakára árnyékot vetett a múltja, és pusztulással fenyegetett mindent, amiért olyan keményen megdolgoztunk. Borzasztó válaszút elé kerültünk: vagy az ismerős, biztonságos lét, amit megismerkedésünk előtt éltünk, vagy a harc egy olyan jövőért, ami hirtelen lehetetlen, reménytelen álomnak tűnik…</p>rich