1.0Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzeteihttps://noteszgep.cafeblog.huBalla D. Károjhttps://noteszgep.cafeblog.hu/author/ungpartygmail-com/<h2>A Kádár-korszak Isteni Színjátéka</h2> <p>Eredetileg itt: <a href="https://100ezerkolto.blog.hu/2017/03/25/kiraly_istvan_naplo_1956" target="_blank" rel="noopener">https://100ezerkolto.blog.hu/2017/03/25/kiraly_istvan_naplo_1956</a></p> <p>A Magvető kiadásában rövidesen megjelenik (már előrendelhető) <strong>Király István naplója <em>A Kádár-kor Isteni Színjátéka</em> </strong>alcím alatt. A szocializmus iránt elkötelezett, Aczél György tanácsadójaként is működött jelentős magyar teoretikus irodalomtörténész, kritikus 1956–1989 között vezetett naplója a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint egy betegségét derűvel és méltósággal viselő nagy személyiség vallomása. || Nevére érdemes a Google keresőben adódó weboldalakra is rákattintani, az első helyen mindjárt a Wikipédia kínál információkat.<strong><br /></strong></p> <table border="0" width="100%" cellspacing="0" cellpadding="0"> <tbody> <tr> <td class="mainbar" align="left"> <h2><strong>Király István: Napló 1956–1989</strong></h2> <h3><em>A Kádár-kor Isteni Színjátéka</em></h3> <p>Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett.<br />Lányai egy lakásfelújítás során füzetekre bukkantak – apjuk 1956 és 1989 között vezetett naplójára, amelynek lapjain nemcsak a kor kultúrpolitikai vitái bomlanak ki előttünk, de egy önmagával küszködő, önmaga állandó megújítására törekvő emberről is izgalmas portrét kapunk. A naplót fényképekkel gazdagon illusztrálva, magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval adjuk közre. <br /><em>Tervezett megjelenés: 2017. április | Tervezett oldalszám: 1080 oldal | Méret: 124 x 197 mm | Kötés: Keménytábla védőborítóval | Tervezett ár: 9990 Ft | ISBN: 978 963 14 3512 2</em></p> </td> </tr> </tbody> </table> <table border="0" width="100%" cellspacing="0" cellpadding="0"> <tbody> <tr> <td class="mainbar" align="left"> </td> </tr> </tbody> </table> <table border="0" width="100%" cellspacing="0" cellpadding="0"> <tbody> <tr> <td class="mainbar" align="left"> <h2 style="color: #adb420"><strong>Király István (1921–1989)</strong></h2> <p><br /><img style="float: left" src="https://noteszgep.cafeblog.hu/files/2017/03/kiraly_istvan_afotoacsaladtulajdona_web.jpg" alt="király istván google első hely" width="165" hspace="18" /> <strong>Irodalomtörténész, 1921. július 15-én született Ragály községben.</strong> <br /><br />A Sárospataki Református Gimnázium (1931–1939) elvégzése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakos hallgatója, s egyúttal az Eötvös Collegium növendéke (1939–1944).<br /><br />A diploma megszerzése után Debrecenben középiskolai tanárként, illetve 1945-től két éven át az Országos Köznevelési Tanács titkáraként tevékenykedik. 1947–1948-ban az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, majd – a legendás intézmény felszámolásáig – az Eötvös Collegium tanára. 1949-ben az ELTE irodalomtörténeti tanszékére kerül docensi beosztásba – egyidejűleg a <em>Szabad Nép</em> kulturális rovatának munkatársa. A forradalom után rövid ideig Szegeden tanszékvezető (1957–1959), majd 1960-ban visszakerül az ELTE-re, s onnantól 1988-as visszavonulásáig a XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék egyetemi tanáraként, majd tanszékvezetőjeként működik.<br /><br />Már első monográfiájáért (<em>Mikszáth Kálmán</em>, 1952) Kossuth-díjjal tüntetik ki (1953). Figyelme az 1950-es évek végén Ady Endre költészete felé fordul – s a modern magyar költészet úttörőjével kapcsolatos értelmezői vízióját négy vaskos kötetbe tömörítve adja közre (<em>Ady Endre I–II</em>, 1970; <em>Intés az őrzőkhöz I–II</em>, 1982). Pályája utolsó szakaszában ifjúkora meghatározó olvasmányélményeit, Szabó Dezső és Kosztolányi műveit olvassa újra (<em>Útkeresések</em>, 1989; <em>Kosztolányi: Vita és vallomás</em>, 1986), miközben kultúrpolitikai cikkeit, előadásait, fiatalkori irodalomkritikáit gyűjteményes kötetek sorában adja közre (<em>Hazafiság és forradalmiság</em>, 1974; <em>Irodalom és társadalom</em>, 1976; <em>Kultúra és politika</em>, 1987).<br /><br />Irodalomtudósi és pedagógusi teljesítménye mellett Király szerkesztői tevékenysége is kiemelkedő. 1949–1950, majd 1953–1956 közt a <em>Csillag</em>, 1962–1963 között a <em>Kortárs</em>, 1975–1989 között a <em>Szovjet Irodalom</em> című folyóiratot szerkeszti; 1967-től a <em>Magyar életrajzi lexikon</em> szakszerkesztője, 1970-től haláláig a <em>Világirodalmi lexikon</em> főszerkesztője.<br /><br />Páratlanul gazdag és változatos kulturális munkája mellett 1975–1985 között Király a XI. kerület országgyűlési képviseletét is vállalja.<br /><br />1956–1989 között vezetett naplója, valamint a kortársak, tanítványok és barátok tanúsága szerint derűvel és méltósággal viselt betegség után, 1989. október 19-én hunyt el Budapesten.<br /><br />A szövegbe ágyazott fotó a Magvető kiadó hírlevelével érkezett és a <a href="https://ungparty.net/google-elso-hely/">Google kereső első találatai</a> közt is fellelhető. <strong>A felvétel a család tulajdona</strong><em>. <br /></em></p> </td> </tr> </tbody> </table> <h3>MÁS: General Press Kiadó</h3> <h2><strong>Nicholas Sparks: Menedék</strong></h2> <p><a href="http://nc.lira.hu/jcbs/gallery/139457795" target="_blank" rel="noopener"> <img style="border-style: none" src="http://nc.lira.hu/jcbs/gallery/139457795" alt="Nicholas Sparks: Menedék" width="165" longdesc="" align="left" hspace="18" /></a> Senki sem tudja, honnan, de egy nap gyönyörű nő érkezik Southportba, a tengerparti kisvárosba. A zárkózott fiatalasszony számára ez <a href="http://elsohely.net/" target="_blank" rel="noopener">a keresett első hely</a> többet jelent holmi átmeneti állomásnál. Katie-nek ez a városka valódi menedék. Szörnyű emlékek űzték idáig, és a túlélése érdekében csak remélni tudja, hogy új életét titokban tarthatja. Legalább az előtt a bizonyos férfi előtt. Egyetlen módon lehet biztonságban: ha senkivel sem barátkozik, és főként senkit sem enged közel magához… | Ám az önkéntes száműzetésbe vonult nő képtelen erre, és szép lassan megnyílik két ember előtt: az egyik a mindig váratlanul, szinte a semmiből előbukkanó szomszédasszonya, Jo, akiben őszinte barátra lel, a másik pedig Alex, a gyermekeit egyedül nevelő özvegyember. Ahogy Katie érzelmei elmélyülnek a férfi iránt, múltjának sötét árnyai egyre közelebbről fenyegetik e törékeny boldogságot… | Nicholas Sparks regénye a legelemibb emberi érzelmeket helyezi előtérbe, ám ezúttal üzenete mindennél egyértelműbb: az élet viharaiban a szerelem az egyetlen valódi menedék.  || <em>Megjelenés: 2017. március 20. | Terjedelem: 352 oldal | Méret: 137 x 197 mm | Kötés: füles kartonált | Ár: 3290 Ft | ISBN: 978 963 643 985 9</em></p> <p> </p> <h5><span id="ext-gen1087">könyv | személyes napló | magyar irodalomtörténet | kádári szocializmus | google első hely, találat | budapest</span></h5> <p> </p>rich