Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzetei

Archívumomból… Vers hosszú alcímmel és ajánlással M. LACIKA, DISZLEXIÁBAN SZENVEDŐ NYOLCÉVES KÁRPÁTALJAI KISFIÚ, A VEGYES TANÍTÁSI NYELVŰ N-I ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁSODIK OSZTÁLYOS TANULÓJA 1989. ÁPRILIS 22-ÉN OLVASÓKÖNYVÉNEK  223. OLDALÁT BETŰZI TANÍTÓNŐJE SEGÍTSÉGÉVEL Csalog Zsoltnak New Yorkba és Nagy Pálnak Párizsba– más-más indíttatással, de azonos szomorúsággal tö-utö-udö-ja möma mö-ármár TUDJA MA MÁR tuggya ma már mö-inömö-inödö-enmindö… Tovább »

Nagyon korai versem abból a korszakból, amikor csak úgy játszásiból pengettem fűzfasípomat. Kötetbe, ha jól emlékszem, nem került. Balla D. Károly A JEGENYE  Eső veri, a szél tépi, a nap égeti. Hűvösfolyón játszanak a könnyű vérű sirályok.  Vágyakozva nézi röptük, les utánuk. Nyújtózkodik karcsú testük felé aszott ágaival. Szomorú szerelmes leveleket ereget lombjából a levegő kacér táncosainak felörvénylő nyomába. Ha egy sirály megszánná: fürösztené az eső, törölné… Tovább »

Balla D. Károly Amit kiharapsz   csak amit kiharapsz ami hiányzik az egészből a többit elmossa a nemzeti eső elfújja a liberális szél tűz eszményi martaléka lesz anyagias fagy gyötri halálra vagy csupán köznapian elenyészik csak amit kiharapsz amibe fogad belevásik a többire hitetlenek teszik rá kezüket a többibe beleülnek a buzgó hívek a többit… Tovább »

1986-os vers. Párszor rá osztottam a „húzós vers” szerepét akkor, amikor már a szocialista tematikát nem vették véresen komolyan a Kárpáti Kiadóban, s nem feltétlenül várták el, hogy forradalmi vagy békeverssel kezdődjön egy kötet vagy összeállítás, de a pozitív jövőbe tekintést még igencsak kívánatosnak tartották. Hogy ez a vers nem is annyira pozitív, az kevésbé… Tovább »

Az elfelejtett versekből… Balla D. Károly  A kétkedő halál   A gyermek mindig többre képes,mert több benne a kétkedő halál;ha sír, a könnye egyre véres,s bitók veretnek ott, hol lábra áll. A gyermek mindig másra képes;az istenekhez néha fölgagyog –nevet anyján, hogy erényes,hogy ostobák a jótevő nagyok. A gyermek folyton s egyre éhes;enyészet nyílik apró… Tovább »

Balla D. Károly Maradhat távol Maradhat távol     jöhet közelembemintha kezében     holt fióka lenne Tehet kedvemre     vagy szembe is szállhatnincsen már bennem     szemernyi alázat El is oldozhat     vagy köthet magáhozmint aki bárányt     isteneknek áldoz Megszülhet újra     vagy halálba küldhetarcomra konok     lázrózsák kiültek Kriptába zárhat     hagyhat temetetlennyűvek teremnek     májamban menten Pokolra küldhet     vagy emelhet mennybeeltöröl végül     az… Tovább »

Félig-meddig elfelejtett versem: egyetlen folyóiratközlést ért meg másfél évtizede (irodalmi szempontból nem túl frekventált helyen), kötetekbe nem vettem fel. Most egy új, átfogó összeállítást készítek, és arra jutottam, hogy helye lenne benne. (Érdekelne a véleményetek…) Balla D. Károly Anyaföld   Hát újra itthon! Csókra hívnék szent humuszt,de Isten nincsen, földemet hogy megemelje,s nem hajlik már… Tovább »

Balla D. Károly: Tengerparti szonettek KÖRNYEZETRAJZ A tenger halkan, mélyről háborog,kavics szisszen az ostromló hullámraés kényes fényben tetszeleg egy pálma.Odább a sárga sátor-táborok. Hangos robajjal néha átroboghátad mögött egy néma vonat árnyaés bent a vízben, mintha téged várna,veszélyes, részeg bója tántorog. Forró homokban fekszel és a napbőrödbe döf száz kopja-sugarat.Kövér sirályok másznak fel az égre,… Tovább »