Virtuális Notesz. Balla D. Károj jegyzetei

Zen nélküli posztmodern BDK-koanok Valamiféle műfajteremtés lenne, lett volna a cél. Hogy ebben is eltérjek a hagyományba ragadt kárpátaljai stíltől…  Bontani a formát, felülírni a megszokottat… De nem szigorúan összevont szemöldökkel, mind a neo- és még neóbb avantgárd… Írtam is pár tucatnyi posztmodern koant aktuális blogomba. Kiraktam sorra a linkeket a fészen. Begyűjtöttem pár lájkot…. Tovább »

Nyelvi-irodalmi játék a Ludus csoportban   A Ludus csoport tagjai számára (még érdemes belépni!) indított új feladványsorozatomban kiindulásként megadom három jól ismert alkotó (esetleg előadó, szereplő), legtöbbször író nevét, ebből az alábbi szabájok szerint egy hármas szóösszetételt kell megfejteni három lépésben Első lépésben a játékosoknak meg kell találniuk a nevekhez tartozó azon 1-1 műcímet, és… Tovább »

Mi a posztkvantumelmélet? Post-quantum theory A klasszikus kvantumdinamika a sűrűségmátrixban lineáris, teljesen pozitív és nyommegőrző, és mint ilyen, Einstein egyenleteire redukálja a klasszikus határértéket. A hagyományos kvantumelmélet az általános relativitáselmélet korlátait szimmetrikusan kényszeríti rá a mozgási egyenletekre. Ám az a feltételezés, hogy a gravitáció klasszikus, szükségszerűen módosítja a kvantummechanika dinamikai törvényeit – vagyis az ilyen… Tovább »

Apám, a tárcaíró Fiatalon kezdte az újságírást és haláláig művelte, így cirka fél évszázadon át onthatta magából a hírlapi tárcákat. Akadt köztük remekbe szabott, művészi erejű kisnovella is, de többségük kissé közhejes, hétköznapi történetecske volt sablonos konfliktussal, jó esetben kellemes hangulatú, könnyed szösszenetnek megírva. Rosszabb esetben spekulatív kiszínezése valami lapos érdektelenségnek, amej semmitmondó, mint egy… Tovább »

Egy manzárdőr a Terasz portálon   Az alábbi interjú a Terasz.Hu portál számára készült, leginkább Harmadvalaki c. kötetem apropóján, 2009-ben. Mivel eredeti hején a címére keresve a Google már nem találja, feltettem ide. A Terasz Magyarországon az első jelentős kulturális portálként indult, ha jól emlékszem, 2001-ben, pár évig nagyon pezsgett, pörgött, aztán sajnos fokozatosan eljelentéktelenedett,… Tovább »

Szepes Mária: A Vörös Oroszlán avagy az ezoterikus irodalom apoteózisa A Vörös Oroszlán szerzője Szepes Mária néven vált általánosan ismertté, korábban Orsi (Orsy) Mária néven publikált és így jegyezte forgatókönyveit, fiatalon Papír Magda néven színésznőként tevékenykedett, míg valódi neve Scherbák Magdolna volt. 98 évet élt. Az ezoterikus magyar irodalom nagyasszonyát tiszteljük személyében. Szepes Mária (Budapest,… Tovább »

Anna Ahmatova versei magyarul Konczek József: AZ ÉN AHMATOVÁM Anna Ahmatova (1889–1966) költeményeiből egy csokrot az 1970-es, -80-as években fordítottam magyarra, s ezek megjelentek az Új Írásban (1980), majd a Színkép (1984) és A forradalom bíbora (1987) Móra, Kozmosz antológiákban Budapesten. Az Új Írás1989-ben is publikált az itt lévő versek közül. Nemrég, 2001 áprilisában a… Tovább »

A nyelvi struktúrák matematikai modellezése nyomaszt az óriási nyelvi korpusz, agyamra megy az idiómák végtelen sokasága, a mázsás súlyú grammatikai struktúrák a mellemre telepszenek éjszakánként  Apám nem ismerte az életemet, mert igazából sohasem akarta megismerni, mint ahogy én sem akartam, hogy a feltétlenül szükségesnél többet tudjon rólam. Így aztán fogalma sem lehetett arról, hogyan, mitől… Tovább »

Főblogomba írtam: “Mentőkörülményt persze ezret találhatunk. Ott vannak az emberi motivációk (megélhetés, dicsvágy), joggal hivatkozhatunk a szülőföld hívó szavára és a hozzá való  ragaszkodásra, vagy érvelhetünk akár azzal is, hogy az itthoni irodalmi felhozatal oly annyira gyenge, hogy a kiadóink nem dúskálnak a nívós hazai kéziratokban, így kapóra jöhet az ilyen visszatagozódás, így aztán jobban… Tovább »

Terasz fűtés és télikert A kerti, más szóval kültéri terasz egészének vagy egy részének a beüvegezése lehetővé teszi a melegkedvelő növények téli elhelyezését, télikert kialakítását és berendezését, szükség esetén infrafűtés beszerelését. A teraszbeépítés a legegyszerűbb módja annak, hogy otthonunk elé napfénnyel fűtött zöld oázis varázsoljunk, lakásunkat kellemes társalgóval, kávézó szobával bővítsük, helyet és alkalmat teremtsünk… Tovább »

Kávé hármasban – egy régi történet. Az 1980-as évek legvége. A Gyulai Lírafesztiválra két remek színművésszel utazhattam. Egy békési városkában érdekes fordulatot vett beszélgetésünk, amikor kora reggel a két sztár kedvéért idő előtt kinyitott a helyi presszó. – Írásomat a Librarius is ajánlotta olvasóinak.  Librarius – 2015. február 14: Történt, hogy Balla D. Károly íróbarátunk… Tovább »

Archívumomból… Vers hosszú alcímmel és ajánlással M. LACIKA, DISZLEXIÁBAN SZENVEDŐ NYOLCÉVES KÁRPÁTALJAI KISFIÚ, A VEGYES TANÍTÁSI NYELVŰ N-I ÁLTALÁNOS ISKOLA MÁSODIK OSZTÁLYOS TANULÓJA 1989. ÁPRILIS 22-ÉN OLVASÓKÖNYVÉNEK  223. OLDALÁT BETŰZI TANÍTÓNŐJE SEGÍTSÉGÉVEL Csalog Zsoltnak New Yorkba és Nagy Pálnak Párizsba– más-más indíttatással, de azonos szomorúsággal tö-utö-udö-ja möma mö-ármár TUDJA MA MÁR tuggya ma már mö-inömö-inödö-enmindö… Tovább »

Néhány oldalam kontraproduktív tartalmi átfedéseket mutatott, most szövegbővítéssel, átirányítással, új URL alá helyezéssel ezeket igyekeztem megszüntetni. Sajnos bizonyos optimalizálások is elvesznek így. De majd csak… Egy régi oldal új kopfja:  „…a kárpátaljai magyar irodalom megszűnőben van: az a része, amely kifejezetten kárpátaljai, az egyre kevésbé irodalom, az a része pedig, amely valóban irodalomnak tekinthető, az… Tovább »

Bombariadó áldozata lett Balla D. Károly ungvári költő. A kárpátaljai magyar irodalom fenegyereke, miután cirka tíz éve kilovagolt pátriája irodalmi életéből és egyfajta szellemi emigrációba vonult, most elhatározta, hogy visszatér vitézkedése korábbi mezejére és friss honi babérokat szerez büszke fejére. Azt tervezte, bombaként fog berobbanni a köztudatba, és színre lépésének szenzációs detonációjával alapjaiban megrengeti az… Tovább »

Mint azt a téma nemzetközileg elismert szakértője, prof. Kállay Labord előrejelezte, május 8-án délután 14 óra 57 perckor a kárpátaljai Huszt melletti Nárciszok völgyében több százezer tő nárcisz bontott egyszerre virágot. A Narcissus angustifolius (helyeslevelű nárcisz) igazi kárpátjaikum, a szakértő szerint a jégkorszak idején a környező hegyekből leömlő sár hozta magával az egyébként csak a… Tovább »

Balla D. Károly Kortárs kárpátaljai magyar irodalom   Talán eljött az ideje egy ilyen összefoglalónak:    Közel egy évtizeden át (1996-2004) kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján így szokás megnevezni: kortárs kárpátaljai magyar irodalom. A fogalom igen problematikus, lévén jószerével olyasmit jelöl, aminek… Tovább »

Weblap – magyar irodalom Kárpátalján Mivel egy érdeklődő rákérdezett a témára, nyolc év távlatából szükségesnek éreztem egy kis összefoglalóját adni annak, ami oly sokáig foglalkoztatott. Új weboldal, új megfogalmazás: »Közel egy évtizeden át (1996-2004) kritikusi igénnyel igyekeztem elemezni azt, ami régiónkban az irodalom tárgykörében zajlott, vagyis azt a jelenségkört, amelyet jobb híján így szokás megnevezni:… Tovább »

A közvéleményt foglalkoztató elnöki plágiumgyanú jó alkalmat ad számomra, hogy felidézzem, magam miként keveredtem kabátlopási ügybe. Az eset a ma már messzinek tűnő múltba, a hanyatló szocializmus cenzúraterhes esztendeibe vezet. A történet eléggé szövevényes, így kis bevezető és néhány kitérő elkerülhetetlen. Az 1980-as évek második felében Mihail Gorbacsov meghirdette a peresztrojkát és a glasznosztyot, széles… Tovább »

MÁRCIUS 21. – KÖLTÉSZETI VILÁGNAP A magyar költészet napját április 11-én, József Attila születésének a napján ünnepeljük, de van a költészetnek nemzetközi napja, világnapja is.  Ez március 21. | 1999-ben az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, a csillagászati tavasz első napját nyilvánította A KÖLTÉSZET VILÁGNAPJÁnak. WORLD POETRY DAY Mint ismeretes, Naima Tabet, a marokkói… Tovább »

Nagyon kedves levelet kaptam Ferdinandy Györgytől, Maiamiból. Többek között arról értesített, hogy lefordította spanyolra a korábban általam magyarított Alberd Yollaka-verseket. A tolmácsolásait, hogy nyelvileg és költőileg egyaránt kifogástalanok legyenek, az ismert kubai költő, Heriberto Hernandez Medina öntötte végső formába. Két verset küldött el az immáron spanyolul is elkészült kis életrajzzal együtt. Utóbbi így fest: Sajnos… Tovább »