Új könyvek – a Corvina és a magvető újdonságai – 87. Ünnepi könyvhét, 2016
A Magvető könyvheti újdonságai |
A Corvina könyvújdonságaiÓda a sörhözIrodalmi antológia Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, maradt fenn olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik. No és ott a Kalevala, a finnek őseposza: annyi sört vedelnek benne, hogy az olvasó önkéntelenül is a pohár után nyúl. A későbbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosztojevszkijre. Nálunk Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz, József Attila emelik poharuk… S persze szerepel válogatásunkban a sörgyárak trubadúrja, a cseh Hrabal, akinek talán nem is létezik hiteles fotója habos korsó nélkül. És nekünk, magyaroknak is dagadhat a keblünk: ahogyan Krúdy zenésíti meg a témát, az a szimfóniák szimfóniája, sÖrömódával a végén. Előre hát a habzó szövegtenger sűrűjébe, kedves Olvasó, egészségünkre… és fenékig! |
|
Dr. Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelőOskar Gröning pere Németország, a 80-as évek közepén. Egy bélyeggyűjtő klubban egy férfi a holokauszttagadás üldözése ellen érvel, Auschwitz-hazugságot emleget, a koncentrációs táborokat zsidó kitalációnak véli. Oskar Gröning, az egykori auschwitzi könyvelő nem hagyja annyiban. A hallottak talán igazságérzetét sértik, talán valamiféle moralitás kerekedik benne felül, amikor megtöri saját hallgatását és levelet ír az illetőnek: „Én ott voltam. Mindent láttam.” Írását elküldte barátainak, ismerőseinek, rokonainak is. Két fia soha többé nem állt vele szóba. |
|
Gellér Katalin: A magyar szimbolizmusA Stílusok – Korszakok sorozat legújabb kötete A könyv a 19. század végén kialakuló új művészeti irányzat, a szimbolizmus magyarországi történetét vizsgálja. Részletesen bemutatja, melyek voltak az irányzat jellemző vonásai, és miképp jelent meg a szimbolizmus a magyar képzőművészetben is. Pontos képet kapunk arról, hogyan vélekedtek a hazai művészek és kritikusok róla, majd az egyes kiemelkedő magyar mesterek munkáiban hogyan mutatkozott meg hatása; olyan nagyszerű alkotók életművében találkozhatunk ugyanis szimbolista vonásokkal, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár vagy Rippl-Rónai József. Náluk is kiemelt témává vált – a szimbolizmus jelentős külföldi mestereihez hasonlóan – a mítoszok idézése, a halál misztériumának kutatása, az élet és a művészet forrásához és az életfához való zarándoklat, egy tökéletesebb világ utáni vágyódás, amelyek az irányzat legjellemzőbb vonásainak számítanak. A kor divatos életfilozófiái és misztikus tanai jelentős hatást gyakoroltak az ő alkotásaikra is, amelyekkel beírták nevüket a magyar művészettörténetbe. 98 színes és fekete-fehér reprodukcióval. |
|
Kovács Mónika: Kollektív emlékezet és holokausztmúltKovács Mónika kollektív emlékezetről és holokausztoktatásról szóló könyve arra tesz kísérletet, hogy meghatározza a múltfeldolgozás homályos – és gyakran politikai eszközként használt – fogalmát, és feltárja azokat a szociálpszichológiai folyamatokat, amelyek elősegítik, vagy éppen hátráltatják a holokauszt tanulságainak levonását. A kötet kutatási eredmények és kísérletek ismertetésén keresztül nemcsak átfogó ismertetőt nyújt ezekről a folyamatokról, azok hátteréről vagy éppen változásairól, hanem sorvezetőül is szolgálhat a holokausztoktatás során. „Kovács Mónika szakszerű kötete a maga józan tárgyszerűségével, ismeretgazdag átlátásával, módszeres oktatási javaslataival értékes hozzájárulás a kollektív emlékezet tanulmányozásához és konstruktív alakításához.” „Kihangosítja, mások számára is elérhetővé teszi egy olyan egyetemi oktató nézeteit, aki megalkuvás nélküli szakmaisággal állt helyt a magyar holokausztmúlt oktatásáról és reprezentációjáról folytatott politikai felhangoktól sem mentes vitákban.” „Mert ahhoz, hogy zaklató vitáink valaha nyugvópontra jussanak, nemcsak azzal kell tisztában lennünk, mi az, ami hiányzik, hanem azzal is, mi az, ami ebben a folyamatban elérhető, és hogyan érhetjük el a kívánatoshoz közelítő állapotot.” |
|
Bérczes Tibor: Élni és halni hagyniBeszélgetések a holland eutanáziagyakorlatról Azt szinte mindenki tudja, hogy Hollandiában legális az eutanázia. Azt viszont már jóval kevesebben, hogy ezzel a lehetőséggel milyen feltételek mellett lehet élni – illetve ez esetben meghalni –, és a legalizálás óta eltelt tizenöt év milyen kérdésekkel és dilemmákkal szembesítette a holland társadalmat. Az itt közölt beszélgetések egyértelművé teszik, hogy az eutanáziával kapcsolatos kérdésekre mindig is világnézetfüggő marad a válasz, de azt is, hogy jobb, ha eggyel több, mint ha eggyel kevesebb választási lehetőségünk van. A legalizálással korántsem zárult le, csak új szakaszába lépett az eutanáziáról immár jó ötven éve zajló hollandiai diskurzus. Talán, hisz ezért készültek, ezek az interjúk is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy ez a vita egyszer majd nálunk is ténylegesen elkezdődjön. |
|
Egils saga – Északi forrásokKötetünk az „Északi források / Fontes Boreales” könyvsorozat második kiadványa, így hát nem kell megismételnünk azt, ami már az előző kötetben is olvasható volt. Most is egy – mai fogalommal élve: „regényméretű” – ezeréves prózai elbeszélésnek eredetiből készült magyar fordítását közöljük. Ennek a műfajnak világszerte ismert és éppen a régi izlandi nyelvből vett elnevezése: saga (ejtsd: „szága”). A sagák ékesen bizonyítják, hogy az i. sz. 10-14. század között Izlandon, a skandináv telepesek körében már nagyszabású és sokrétű irodalom alakult ki, mégpedig az emberek mindennap használt, saját nyelvén. Páratlan jelenség volt ez az akkori Európában. Maga a műfaj megnevezése a segja (ejtsd: „szeija”), „mondani, elbeszélni, beszámolni” igéből származik, és ez is jelzi, hogy előbb szóban emlegették az érdekes történeteket a családban, nemzetségben, településen, majd le is írták őket, a szövegekből azután gyakran további másolatok készültek, és így Izland szinte egész szigetén ismertté válhattak. |
Fordította: Bernáth István |
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg (angol)A Vadászszőnyeg Görgey Gábor Utolsó jelentés az Antarktiszról című önéletrajzi regénysorozatának első kötete, amely először 1988-ban jelent meg. Ez a könyv első angol nyelvű kiadása. |
|
Ez a blog a szolgáltató döntése miatt 2021-től nem bővíthető új posztokkal. A szerző több fontos oldala innen érhető el: Balla D. Károj Webirodalom. A Google keresőben a kárpátaljai költő el-ipszilonos nevére a Wikipédia után ez az első releváns találat: Posztmodern író: Balla D. Károly.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: