Új könyvek – a Corvina és a magvető újdonságai – 87. Ünnepi könyvhét, 2016
A Magvető könyvheti újdonságai |
A Corvina könyvújdonságaiÓda a sörhözIrodalmi antológia
|
|
|
Dr. Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelőOskar Gröning pere
|
|
|
Gellér Katalin: A magyar szimbolizmusA Stílusok – Korszakok sorozat legújabb kötete
|
|
|
Kovács Mónika: Kollektív emlékezet és holokausztmúlt
„Kovács Mónika szakszerű kötete a maga józan tárgyszerűségével, ismeretgazdag átlátásával, módszeres oktatási javaslataival értékes hozzájárulás a kollektív emlékezet tanulmányozásához és konstruktív alakításához.” „Kihangosítja, mások számára is elérhetővé teszi egy olyan egyetemi oktató nézeteit, aki megalkuvás nélküli szakmaisággal állt helyt a magyar holokausztmúlt oktatásáról és reprezentációjáról folytatott politikai felhangoktól sem mentes vitákban.” „Mert ahhoz, hogy zaklató vitáink valaha nyugvópontra jussanak, nemcsak azzal kell tisztában lennünk, mi az, ami hiányzik, hanem azzal is, mi az, ami ebben a folyamatban elérhető, és hogyan érhetjük el a kívánatoshoz közelítő állapotot.” |
|
|
Bérczes Tibor: Élni és halni hagyniBeszélgetések a holland eutanáziagyakorlatról
|
|
|
Egils saga – Északi források
|
|
Fordította: Bernáth István |
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg (angol)
|
|
|
Ez a blog a szolgáltató döntése miatt 2021-től nem bővíthető új posztokkal. A szerző több fontos oldala innen érhető el: Balla D. Károj Webirodalom. A Google keresőben a kárpátaljai költő el-ipszilonos nevére a Wikipédia után ez az első releváns találat: Posztmodern író: Balla D. Károly.











Kötetünk az „Északi források / Fontes Boreales” könyvsorozat második kiadványa, így hát nem kell megismételnünk azt, ami már az előző kötetben is olvasható volt. Most is egy – mai fogalommal élve: „regényméretű” – ezeréves prózai elbeszélésnek eredetiből készült magyar fordítását közöljük. Ennek a műfajnak világszerte ismert és éppen a régi izlandi nyelvből vett elnevezése: saga (ejtsd: „szága”). A sagák ékesen bizonyítják, hogy az i. sz. 10-14. század között Izlandon, a skandináv telepesek körében már nagyszabású és sokrétű irodalom alakult ki, mégpedig az emberek mindennap használt, saját nyelvén. Páratlan jelenség volt ez az akkori Európában. Maga a műfaj megnevezése a segja (ejtsd: „szeija”), „mondani, elbeszélni, beszámolni” igéből származik, és ez is jelzi, hogy előbb szóban emlegették az érdekes történeteket a családban, nemzetségben, településen, majd le is írták őket, a szövegekből azután gyakran további másolatok készültek, és így Izland szinte egész szigetén ismertté válhattak.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: